Autópályafejlesztések: kérdés, hogy lesz-e egyáltalán forrás

A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ honlapján közzétett program kidolgozása során 193 projektelemet vizsgáltak meg, rangsorolták az országban lévő összes gyorsforgalmi és főúthálózatot érintő igényt.

Az első ciklusban kezdődik meg az M4-es kiépítése Debrecentől az országhatárig, megteremtve a kapcsolatot az észak-erdélyi autópályához, megépítik a 44-es főutat Békéscsabáig, valamint befejezik az M43-as utat. A második ciklus tervei között szerepel a Székesfehérvárt az M5-ös autópályával összekötő M8-as gyűrű építésének elkezdése, amely az ország központi, telített zónáját tehermentesíti; az M8-as Székesfehérvár és Dunaújváros közti szakasza a harmadik szakaszban épülne meg, ugyanekkor, 2021 és 2024 között befejeződne az M4-es, valamint az M9-es út Kaposvártól az 53-as főútig tartó szakasza.

A negyedik ciklus tervei közt szerepel több autópálya egy-egy szakaszának négysávosra bővítése; így az M7-es Székesfehérvár és a Balaton közötti szakaszán, a főváros felé haladó pályatesten, valamint az M3-as és az M5-ös egy-egy részén. Az M1-es sávbővítésére már a harmadik szakaszban sor kerül. A tanácsadó ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy bár ezeknek a fejlesztéseknek korábban meg kellene történniük, a tervezők a jelenlegi sugaras úthálózat bővítése helyett az elmaradott térségek feltárását célzó projekteket részesítették előnybe.

A kormány elé kerülő gördülőterv megvalósítása a finanszírozási feltételektől függ. A minisztériumi vezetők hangoztatják, hogy a gyorsforgalmi úthálózat nem lesz hangsúlyos, és Brüsszel sem akarja a közúthálózat fejlesztését finanszírozni - tette hozzá.

Ajtay Szilárd megjegyezte: a tervezők mindenképpen szerették volna elkerülni, hogy a dunaújvárosi és a szekszárdi Duna-hídhoz hasonló helyzet jöjjön létre. A két hídon jelenleg csekély a forgalom, mivel egyik oldalán sincs jelentős gazdasági potenciál, és a hozzá vezető utak sem készültek el - mondta a tanácsadó.

MTI