Az EP igent mondott a Lisszaboni Szerződésre

Az Európai Parlament (EP) Strasbourgban nagy többséggel jóváhagyta az EU intézményi és döntéshozatali rendszerét megreformáló, tavaly december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződést.

A végszavazásnál 525 képviselő voksolt igennel, 115 nemmel, és 29-en tartózkodtak. Az eredményt a képviselők nagy többsége felállva ünnepelte, miközben az euroszkeptikusok népszavazást követelő transzparenseket lobogtattak. A voksolás végén az EP elnöke, Hans-Gert Pöttering üdvözölte a szavazás eredményét, és hangsúlyozta, hogy a most jóváhagyott szerződés több demokráciát és ugyanakkor hatékonyságot hoz az uniónak.

A jóváhagyó EP-határozat kívánatosnak tartja, hogy a szerződést "valamennyi tagállam még 2008 vége előtt ratifikálja, hogy a polgárok a 2009-es választások során az unió új intézményi keretének teljes ismeretében választhassanak".

A képviselők többsége sajnálkozásának adott hangot, hogy kimaradtak a szerződésből a 2005-ös francia és holland népszavazáson elbukott alkotmánytervezet egyes elemei, de ezt elfogadható politikai árnak tartják a demokrácia erősödéséért, a hatékonyság és az átláthatóság fokozásárért.

A szavazást megelőző vitában Szájer József néppárti EP-képviselő azt mondta: "nem az a gond Európával, hogy korlátozza a szuverenitásunkat, elveszi a lehetőségeinket, hanem éppen az, hogy nem eléggé képes a közös cselekvésre. Ez az új szerződés, a Lisszaboni Szerződés éppen ehhez biztosítja az eszközöket".

Kósáné Kovács Magda szocialista EP-képviselő különösen fontosnak nevezte a bonyolult európai érdekhálóban a demokráciát erősítő szabályokat, mint amilyen például a parlament törvényhozási és ellenőrzési jogának bővítése vagy a tanácsi döntéshozatal megváltoztatása.

Az ugyancsak szocialista Tabajdi Csaba szerint nem csupán intézményi reformról, hanem annál sokkal többről van szó. "Most válunk politikai unióvá, és most válunk valódi értékközösséggé. Ebben az értékközösségben fel kell sorolni az európai polgároknak, hogy milyen plusz értékeket ad az alapjogi charta a szociális jogok terén" - hangsúlyozta.

A néppárti Schmitt Pál köszönetet mondott azért a "közösségi szolidaritásért, amely nélkül a kelet-európai országok képtelenek lettek volna talpra állni a negyvenéves szovjet megszállást követően". Schmitt szerint a szerződés "legfontosabb újdonsága a kisebbségek jogait biztosító passzus, amelynek révén a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme az unió alkotmányos alapelvévé vált".

Hálószobatitkoktól lesz hangos Európa?
Szlovén EU elnökség: Koszovótól Kyotóig (hanganyag)
Alkotmány helyett reformszerződés: aláírták

MTI