Az épületenergetikai fejlesztések a legfontosabbak

Lehetséges az energia- és klímapolitika összhangjának megteremtése, ezek nem egymást gyengítő szempontok - közölte Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára az MTI-vel az elkészült és társadalmi vitára bocsátott új energiastratégia tervezetével kapcsolatban.

Az államtitkár emlékeztetett az alaptörvényre, amely - megfogalmazása szerint - "leszögezi, hogy Magyarország állami, gazdasági és társadalmi rendszerét a fenntartható fejlődés eredeti értelemben vett elve mentén kell alakítani és működtetni".    
   
Bencsik János megjegyezte, hogy nem lehet eltekinteni az uniós klímapolitika követelményeinek teljesítésétől sem. Ez nem feltétlenül befolyásolja kedvezőtlenül az ország gazdasági növekedési lehetőségeit. A számítások szerint - jelezte Bencsik János - a nemzeti össztermék növekedéséhez egy közel stagnáló energiafogyasztás társul majd, amely egyben azt jelenti, hogy a jelenlegi magas energiaintenzitás jelentős mértékben csökken. A cél az, hogy a 2010. évihez viszonyítva a primer energia felhasználás legfeljebb hat százalékkal növekedjen 2030-ig, azaz ne haladja meg a gazdasági válság előtti évekre jellemző mennyiséget.
   
Ennek elérésben kiemelt szerepet játszik a villamosenergia-termelés és -elosztás fejlesztése, valamint az ipar és a közlekedés energiaigényének mérséklése is. A legnagyobb lehetőség mégis az épületenergetikai fejlesztésekben van, miután az összes energia negyven százalékát az épületekben használják el, az épületek hetven százaléka pedig nem felel meg a korszerű hőtechnikai követelményeknek - hangsúlyozta az államtitkár.  Stratégiai cél elérni azt, hogy az épületek fűtési energiaigénye 2030-ra 30 százalékkal csökkenjen. Ez nemcsak a háztartások rezsiterheit mérsékelhetné tartósan, hanem  akár tizenöt millió tonnával, azaz negyven százalékkal csökkenthetné a szén-dioxid-kibocsátást.
   
A megújuló energiáról szólva Bencsik János utalt a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervre, ami szerint a hazai adottságok elsősorban a kapcsoltan termelő biogáz és biomassza erőművek létesítését, a geotermikus energia hasznosítását teszik lehetővé. A napenergia nagyobb mértékű kihasználása csak később várható a technológia árának várható csökkenésével. A szélenergia további bővülésének feltétele a villamos energia hálózati rendszer rugalmasságának javítása.
   
Az államtitkár fontosnak nevezte az anyagában már nem hasznosítható kommunális és ipari hulladékok, illetve szennyvizek energetikai felhasználását. Mindezek hozzájárulhatnak a távhőszolgáltatás bővüléséhez is - emelte ki Bencsik János. A megújuló energiák részesedése két évtized alatt megháromszorozódhat, a hő ellátás területén az arány akár a harminc százalékot is meghaladhatja.
   
A biomassza termelésről szólva Bencsik János hangsúlyozta, hogy az energetikai biomassza termesztésére csak a gyengébb termőképességű földek hasznosíthatók, szigorú fenntarthatósági feltételekkel. Magyarország csak abban érdekelt, hogy az unió által előírt arányt belföldi előállítású bioüzemanyaggal  biztosítsa, és azt is lehetőleg második generációs technológia alkalmazásával.
   
Az agrárium nem csak ezzel kapcsolódik az éghajlatvédelemhez. Bencsik János arra emlékeztetett, hogy a hagyományos agrotechnika az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának közel tizenöt százalékáért "felelős". Megfelelő mezőgazdasági technológiákkal és az organikus biogazdálkodással jelentősen csökkenhet a kibocsátás. A korszerű technológiákkal mérsékelni lehetne az agrokemikáliák mennyiségét is, továbbá a kertészeti ágazat fejlesztésével növekedhet az élőmunka igény. Ebben kiemelt szerepet játszhat a geotermális energiahasznosításra alapozott üvegházi növénytermesztés. A mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek helyi igények kiszolgálását ösztönző felhasználása ugyancsak a kiemelt energiapolitikai célkitűzések közé tartozik.
   
A közlekedésről szólva Bencsik János azt mondta, hogy az energiahatékonyság növeléséből a közlekedésnek is ki kell vennie részét. A közlekedés olajfüggőségének csökkentését szolgálja az elektromos és hidrogénhajtás arányának 14 százalékra, illetve a bioüzemanyag felhasználás 15 százalékra növelése két évtized alatt. Ehhez elengedhetetlen a szükséges infrastruktúra kiépítése a  nagyvárosokban - mondta az államtitkár. A szektor energiahatékonyságát növelheti a vasúti személy- és áruszállítás szerepének erősítése, és a korszerű vonatatási technológiák alkalmazása.

MTI