Közép-Kelet-Európában a fogyasztás 2011-ben reálértéken várhatóan 1-2,5 százalékkal nő éves összehasonlításban, így a mostani tisztán exportvezérelt gazdasági talpra állás kiegyensúlyozottabbá válik a növekvő fogyasztásnak köszönhetően - állítják a bécsi székhelyű Erste Csoport szakértői.
Az elemzés rámutat: Közép-Kelet-Európában a fogyasztás növekedése várhatóan kevésbé lesz sebezhető a fenntartható megtakarítási rátáknak és a nettó hitelfelvevői rátáknak köszönhetően.
"A hitelnövekedés erőteljes lassulása miatt immár jóval kisebb az igény a megtakarítási ráták kiigazítására a közép-kelet-európai országokban. Így a fogyasztás a rendelkezésre álló jövedelem növekedésétől függ, és ez éves bázison 1-2,5 százalékkal bővül reálértéken a régióban a következő évben, megtámogatva a régió GDP-növekedését"- idézi a dokumentum Juraj Kotiant, az Erste Csoport közép-kelet-európai elemzések osztályának társvezetőjét. A kivétel ez alól Románia, ahol az áfa-emelés miatt a megugró infláció éves összehasonlításban 0,8 százalékkal veti vissza az elkölthető jövedelmet 2011-ben - mondta a vezető elemző.
A külkereskedelem 2008 végén és 2009 során bekövetkezett visszaesése az exportorientált országokat, így Szlovákiát, Magyarországot és Csehországot érintette leginkább. A külkereskedelem a mélypontot 2009 első negyedévében érte el, ezután számos közép-kelet-európai országban az export az elmúlt hónapok során kétszámjegyű éves növekedési ütemet tudott felmutatni, és ezzel pillanatnyilag a gazdasági talpra állás fő pillérének számít. Ez annak ellenére így van, hogy abszolút értékben még nem éri el a válság előtti időszak szintjét - mutatnak rá az elemzésben.
Annak dacára, hogy Közép-Kelet-Európában jóval magasabb nominális növekedési értéket mérnek, mint más fejlett gazdaságokban, az euróban számított egy főre eső GDP a régiót átlagát tekintve még mindig messze elmarad a fejlett országokétól, hiszen euróban számolva az euróövezeti átlagnak mindössze egyötödét, jobb esetben felét teszi ki.
Emellett Közép-Kelet-Európában is fennmaradtak az országkülönbségek, hiszen Csehország a régió leggazdagabb állama, Románia, Szerbia és Ukrajna pedig a skála másik végén helyezkedik el.
A foglalkoztatás mintegy 1-4 százalékkal zsugorodott Közép-Kelet-Európában, ugyanakkor az Európai Unión belül a legnagyobb visszaesés (7-13 százalék) azokban az országokban jelentkezett, ahol kipukkadt az ingatlanbuborék, külső egyensúlytalanság lépett fel, és a devizaárfolyam gyengülése miatt nem lehetett zökkenőmentes a kiigazítás (így a Balti-államokban, Írországban, Spanyolországban).
A szezonális hatásoktól megtisztított foglakoztatási adatok máris a stabilizálódás irányába mutatnak, azonban éves összevetésben a foglalkoztatottság visszaesése várható 2010-ben. "Úgy vélem, a közép-kelet-európai régió nagyfokú potenciállal rendelkezik a munkaerőköltségek és a munkaerőpiaci reformok terén" - mondta Juraj Kotian. A fajlagos munkaerőköltség a közép-kelet-európai államokban jóval az EU-átlag alatt van, a foglalkoztatottsági ráta pedig növelhető a lakosság bizonyos csoportjait a munkaképes rétegből kizáró korlátok felszámolásával (Magyarországon, Romániában).
A háztartások elkölthető jövedelme Közép-Kelet-Európában a GDP mintegy 65 százalékát teszi ki, és az elmúlt időszakban komoly visszaesést mutatott a növekvő munkanélküliség és az egyéb jövedelmek zsugorodása miatt - emelte ki az elemző.
MTI