Az IMF csóválja a fejét: nem látni a fellendülést

Az irányokkal nincsen baj, a célok helyesek

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelmegállapodásával támogatott magyar gazdasági program sikeresen erősítette meg a gazdaságot és stabilizálta a piaci körülményeket, de a program alatt elért költségvetési eredmények nagy része a program kifutása óta fellazult. Ugyanakkor a kilábalás a válságból szerény volt, miközben jelentős sérülékenység maradt fenn a gazdaságban - állapította meg az IMF igazgatótanácsa, szerdán kiadott, Magyarországgal foglalkozó elemzésében.

Az IMF üdvözölte ugyanakkor azokat a frissebb bejelentéseket, amelyeknek célja javítani a költségvetés helyzetét és megszüntetni a főbb szűk keresztmetszeteket a pénzügyi szektorban. Az IMF szerint a Széll Kálmán Terv "egy lépés a helyes irányba".

Az elemzés a június 8-án zárult, a programot követő első helyzetfelmérés eredményeit tartalmazza. Ezt a vizsgálatot az IMF azokban az országokban végzi el, amelyekkel hitelprogramja már lejárt, azonban az illető ország még tartozik törlesztéssel. Az IMF, az EU-val együttműködve, 2008. novemberben ítélt meg készenléti hitelt Magyarországnak. Ez a program tavaly lejárt, és az elmúlt hetekben megtörtént az első, program utáni értékelés.

Az IMF igazgatótanácsának elemzése szerint a Széll Kálmán Terv csökkenő pályára állítja a közadósságot. Miközben az értékelés megfelelőnek ítéli a csomag méretét, valamint azt, hogy a terv a hangsúlyt a kiadásokra helyezi, tág teret lát az intézkedések természetének javítására.

IMF: ne a bankokat gyötörjék

Javasolja, hogy a meghatározott szektorokra, mindenekelőtt a bankokra kivetett adókat helyettesítsék nagyratörőbb kiadási konszolidációval olyan területeken, mint a közszolgálat és a tömegközlekedési vállalatok szerkezetátalakítása. Az értékelés szerint a társadalmi juttatásoknál szigorúan kell alkalmazni a rászorultság elvét, nehogy aránytalan teher nehezedjék a leginkább rászorultakra.
Az IMF igazgatótanácsa ennek kapcsán aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a visszajuttatott nyugdíjvagyont részben folyó kiadásokra költik.

Az IMF vezetői szerint ugyanakkor a legfontosabb költségvetési intézkedések részletei nincsenek meg, és ez végrehajtási kockázatot jelent. Tekintettel Magyarország magas közadósságára és nagy finanszírozási szükségletére, hangsúlyozták a konszolidációs intézkedések teljes és időszerű végrehajtásának szükségét. Üdvözölték az új, alkotmányos adósságkorlátot, de úgy vélik, hogy átmeneti intézkedések bevezetése is hasznos lenne. Hozzátették: az új Költségvetési Tanács hatékonyságának szavatolása különösen fontos, tekintettel a tanács szűkebb megbízatására.

Nem indul be a gazdaság, több döntés aggodalmas

Az IMF vezetői óvatosságra intettek a jelzálogadósok megmentésével kapcsolatban, és megfelelőnek nevezték a Magyar Nemzeti Bank pénzügypolitikáját. Figyelmeztettek a pénzügyi piacok folytatódó bizonytalanságára és Magyarország nagy törlesztési kötelezettségeire a következő években, ami mind a tartalékképzés növelését indokolja. Ebben az összefüggésben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a kormány a devizatartalékból költött a Mol egy részének megvételére.

Az elemzéshez mellékelt előrejelzésekben az IMF igazgatótanácsa most 2,6 százalékos gazdasági növekedést jósolt Magyarországnak idénre és 2,5 százalékosat jövőre - ez pedig jóval a kormány várakozásai alatt van. Az IMF áprilisban, a Világgazdasági Kilátások utolsó kiadásában még 2,8-2,8 százalékot valószínűsített mindkét évre. Idénre a GDP 2,3 százalékával egyenértékű államháztartási többletet, jövőre 3,3 százalékos hiányt vár a nemzetközi pénzintézet.

MTI, Privátbankár