Bajnai a költségvetésről: mossa kezeit a volt kormányfő

Bajnai Gordon szerint a 2001-2008 között működő kormányok súlyos hibája miatt érintette az európai országok közül Magyarországot a legsúlyosabban a 2008 őszén kibontakozott válság.

A volt miniszterelnök kedden az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottságának ülésén beszélt erről.

Úgy vélekedett: a politikai szembenézés bátorságának hiánya miatt a kormányok hibái egymásra rakódtak, ezek együtt sodorták Magyarországot az összeomlás küszöbére 2008-ban.

Az általa vezetett kormánynak 2009 tavaszán azonnal helyre kellett állítania az egyensúlyt, és a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzése miatt hosszú távú lépéseket kellett hozni - közölte. Bajnak Gordon úgy fogalmazott: azonnal kellett pénzt kérni az ország polgáraitól, és a strukturális reformok bevezetésével azt is kérni kellett tőlük, hogy alapvetően változtassák meg azt, ahogy élnek.

A Bajnai-kormány reálisan tervezte meg a 2010-es költségvetést, az abban szereplő 3,8 százalékos hiány mértékét - közölte Bajnai Gordon.

A volt miniszterelnök kérdésre válaszolva kiemelte: egymásnak ellentmondó kommunikáció folyik a tavalyi hiányszám mértékéről; a 7 százalékkal való "riogatás" komoly károkat okozott.

Mint mondta: az általa vezetett kabinet a tavalyi hiányt reálisan tervezte meg, jelezte, a kockázatok 0,6 százalék, 130-140 milliárd forint körüliek, ennek tartására több mint 200 milliárd forintos tartalékot képeztek, az akkori Pénzügyminisztérium pedig a kockázatok kezelésére is tett javaslatot a kormányváltáskor.

Bajnai Gordon úgy vélekedett: a költségvetési hiány kezelése folyamatos menedzselést igényel a kormányok részéről. Leszögezte: a tavalyi hiány alakulását, kockázatait az új kormány által hozott intézkedések jelentősen befolyásolták.

"Csak lassítani tudtuk az államadósság növekedését"

A volt kormányfő leszögezte: Magyarország 2009-ben megállította az eladósodás ütemét, amely azóta is 80 százalék körül van. Mint mondta: a "rapid válságkezelés" hatására az ország kijött a válságból, növekedési pályára állt. Az általa vezetett kabinet szerint megcélozható volt a 4 százalékos GDP-növekedés a kormányváltáskor, de mint mondta, az átadás-átvételkor jelezte, hogy ehhez jelentős strukturális lépésekre van szükség.

Szijjártó Péter (Fidesz) az albizottság alelnöke elmondta: az eddigi bizottsági meghallgatásokból még nem derült ki, hogy 2002-2010 között melyik volt az pillanat, amikor az államadósság drámaian megemelkedett. Az adatok szerint 2002-ben az államadósság a GDP 53 százaléka volt, 2010-ben pedig 82 százaléka, ez idő alatt 8.000 milliárdról 20.000 milliárd forintra nőtt az államadósság.

A politikus szerint a Bajnai Gordon által elmondottak azt mutatják, hogy 2009-től megállították az államadósság növekedését, ami azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt szabadult el az adósság. Jelezte: az albizottság a tervek szerint június 17-én hallgatja meg Gyurcsány Ferencet.

Bajnai Gordon szerint nem lenne tisztességes, ha mondanivalóját úgy értelmeznék, hogy a Bajnai-kormány alatt nem nőtt az államadósság. Mint mondta, nem kívánta az előző kormányokra terhelni a teljes államadósság-növekedést. Kormányának intézkedései 80 százalék körül állították meg az államadósság növekedését, amely még az időszakuk alatt is nőtt a GDP visszaesése miatt - jelezte.MTI

MTI