"Valamennyi eddigi csomag és alibi program szakmailag lényegében megalapozatlan, a kitűzött célok elérésére alkalmatlan, többnyire erőszakos intézkedések alátámasztására, időhúzásra, a piacok rövid távú megnyugtatására, hitegetésre szolgált" - fogalmazott.
Szerinte a kormány gazdaságpolitikája belpolitikai szándékoktól vezérelve kerüli a népszerűtlen intézkedéseket, ezért halogatja az elkerülhetetlen reformokat. Ugyanakkor saját hatalmi bázisának megerősítése érdekében drasztikus jövedelemátcsoportosítást hajt végre a nagy jövedelemmel és vagyonnal rendelkező családok javára, a többi társadalmi csoport terhére, és kedvezményezi - Békesi László megfogalmazása szerint lényegében lekenyerezi - a hozzá közel álló vállalkozásokat. A kabinet próbál megfelelni a kikerülhetetlen nemzetközi kényszereknek, és kizárólag az államháztartás adott évre tervezett pénzforgalmi hiányának betartására koncentrál, továbbá az államadósság ködbe vesző csökkentését ígéri - tette hozzá a volt pénzügyminiszter.
Mivel az államháztartási hiány betartását a kormány saját döntéseivel, például a 16 százalékos egykulcsos adóval veszélyezteti, az elvárt hiányt "nem szokványos" lépésekkel, valamint a központi költségvetési fejezetek tervezett és a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatainak fűnyíróelv szerint végrehajtott csökkentésével állítja elő.
"Amit ma tudunk az Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról, az nem felzárkózó, hanem stagnáló és/vagy leszakadó pályára állítja a magyar gazdaságot, azaz gyorsuló ütemben sodródunk Európa perifériája felé" - fogalmazott.
A kormány gazdasági szabadságharcát a szupranacionális intézményektől, az IMF-től, Világbanktól, sőt, az Európai Bizottságtól való függetlenedést Magyarország érdekeivel alapvetően ellentétesnek, önsorsrontó politikának nevezte. Szerinte a háború és a különutas politika csak veszteséget okoz.
Békesi László tanulmányában arról is írt, hogy álláspontja szerint elkerülhetetlen az egészségügyben a szabályozott lakossági hozzájárulás, a felsőoktatásban pedig az összehangolt tandíj-, ösztöndíj- és diákhitelrendszer működtetése. "A különböző aberrált ötletek, mint például a hamburgeradó bevezetése, az alkohol és dohánytermékek jövedéki adójának - időnként egyébként indokolt - növelése vagy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók létszámának csökkentése nem pótolhatják a tartós megoldásokat" - fűzte hozzá.
Békesi László szerint ha a kormány végrehajtja a tervezett intézkedéseit, sorsunkról nem mi magunk, hanem a világ fog dönteni. Két krízisváltozatot vázolt fel: ha a Széll Kálmán Terv kibontott, részletes szabályokat is tartalmazó változata nem győzi meg a piaci szereplőket, hogy a program egyensúlyjavító és adósságcsökkentő céljai reálisak, a nemzetközi erők "gyors halálra ítélik a renegát magyar gazdaságot és kormányt. A másik - fogalmazott - a lassú halál forgatókönyve szerint a nemzetközi közösség a természetes elgyengülés és fokozatos felszámolás útját választja, azaz kivárja, amíg kimerülnek a "nem szokványos" eszközök forrásai, tehát stagnálásra, vegetálásra ítéli az országot mindaddig, amíg a garantáltan bekövetkező gazdasági kényszerek hatására nem tér észhez, és nem változtat gyökeresen a politikáján.
A közgazdász szerint az első esetben azonnali krízismenedzselésre kell felkészülni, de ez nem várható sem a jelenlegi kormánytól, sem az ellenzéki pártoktól, hanem azt a civil szervezeteknek és az ország sorsa iránt nem közömbös szakmai műhelyeknek kell megoldaniuk. A másik esetben lehetőség és szükség lesz egy komplex, koherens gazdaságpolitikai program kidolgozására, amire az értelmiségnek és a legjobb szakembereknek fel kell készülniük.
MTI, Népszabadság