Bevállalós magyarok: kis pénz, nagy kockázat

Az elmúlt 20 év viszonylag kevés volt a kelet-európai lakosság pénzügyi kultúrájának nagymértékű növeléséhez. A válság azonban sokat segített a takarékoskodás előremozdításában, így ma már csökken a túlzott kockázatot vállaló ügyfelek száma - olvasható a KBC Equitas közleményében

"A kockázatvállalási hajlandóság alapvetően nyugatról kelet felé, illetve északról a Balkán felé nő” – ad rövid sommázatot a regionális leányvállalatok bevonásával készült rövid felmérésről Tordai Péter, a KBC Equitas vezérigazgatója. „S bár a visegrádi négyek lakosságának befektetői szokásai nagymértékben hasonlatosak egymáshoz, nyugat-európai szemmel még mindig sok a ’szerencsejátékos’ ezekben az országokban.”

Ezzel fordított arányban áll a lakosság befektetésre megtakarított pénze: nyugaton többet fektethetnének be az emberek, míg kelet felé haladva ez az összeg egyre mérsékeltebb. Így nem meglepő, hogy a kisbefektetők a kevésből gyorsan szeretnének pénzt „csinálni”, ennek megfelelően alig válogatnak az eszközökben: nem ritka az 50-100 szoros tőkeáttétel működő devizapiaci tranzakció, melynek során a befektető egy kisebb árfolyam elmozdulással a többszörösét kaphatja vissza, vagy akár veszítheti is el a befektetett összegének.

„A tapasztalat azt mutatja, hogy a nyugat-európai lakosság inkább gondolkodik valódi megtakarításban, mint extra hasznot hajtó, ám de kockázatosabb befektetésekben. Igaz ugyanakkor, hogy azok, akik egyszer már ’megégették’ magukat, azaz elveszítették szabad vagyonuk jelentős részét, óvatosabban közelítenek a tőzsdei befektetésekhez” – mondta Tordai Péter. „A magyar lakosság is hasonlóképpen reagált a válságot követően, a hitelfelvételek visszaestek, és ma már inkább a megtakarításokba áramlik a pénz.”

A közlemény szerint jellemző a magyarországi kisbefektetőkre, hogy elsősorban a rendkívül alacsony díjakkal működő online brókereknél nyitnak számlát - akár néhány tízezer forinttal is -, és elsősorban a Budapesti Értéktőzsde nagyobb forgalmú papírjai között válogatnak. Nagyjából 50-100 ezer forint fölött már a befektetési alapokat is vásárolják, a milliós megtakarítással rendelkezők pedig az állampapírokkal is foglalkozni kezdenek.

„A kisbefektetők sok esetben érzelmi alapon közelítenek egy-egy részvényhez, ha az egyikben ’csalódnak’, úgy megpróbálnak egy másik részvényt keresni. Mivel azonban a magyar tőzsdén viszonylag kevés a likvid papír, sokaknak hamar elfogy a türelme, és vagy külföldi részvényeket kezd el vásárolni, vagy kockázatosabb befektetéseket keres” – teszi hozzá Tordai Péter. „Ilyenek például a devizabefektetések, amelyeken a befektetők többsége hamar elvérzik."

A tapasztalatok szerint azonban, és ez különösen igaz a válságot követő időszakban, egyre inkább előtérbe kerül a valódi megtakarítás és az öngondoskodás, és némiképp háttérbe szorulnak a rövidtávon meggazdagodni kívánó befektetők. A közelmúltban bevezetett, és a megtakarítást elősegítő termékek, mint a tbsz és nyesz szintén segítheti a lakosságot az előrelátásban, illetve a januártól esedékes adómérséklés is az öngondoskodás felé viheti el az embereket - olvasható a KBC Equitas közleményében.

MTI