.jpg)
Az illetékes bíróság még nem dönthettek arról, hogy jó erkölcsbe ütköznek-e a BKV által kifizetett végkielégítések, mivel a keresetlevelek alkalmatlanok voltak
.jpg)
Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke erre reagálva pénteken azt közölte az MTI-vel: a 2009 őszén beadott 31 keresetlevél alkalmatlan volt a tárgyalás kitűzésére, ezért döntés sem születhetett. Ennek egyik oka a bíróság szerint, hogy a BKV semmilyen összeget nem követelt vissza a dolgozóktól, és ennek jogilag elfogadható indokát nem adta.
Erről a hiányosságról a BKV 2009 telén már értesült, de a cég csak két esetben terjesztettek elő újra keresetlevelet, ezekben pedig a bíróság még nem tűzött ki tárgyalási napot - olvasható a bíróság közleményében.
A Népszava csütörtökön cikkében arról is beszámolt, hogy a vállalat több mint százmillió forintot követelne vissza 31, egykor vezető beosztású, az elmúlt években közös megegyezéssel távozott dolgozójától. Mivel hét ügyet jogerősen elvesztettek, a BKV más taktikát választott: két ügyben úgynevezett marasztalási típusú keresetet nyújtott be a bírósághoz.
MTI
Christine Lagarde szerint az EKB közel áll inflációs céljának eléréséhez. 
