.jpg)
A nemritkán 100-130 éves téglaházak többsége leamortizálódott, a felújításon még át nem esett panelházak pedig rendkívüli mennyiségű energiát pazarolnak A magyarországi 30-60 ezer társasház jelentős része igen rossz állapotban van. A nemritkán 100-130 éves téglaházak többsége leamortizálódott, a felújításon még át nem esett panelházak pedig rendkívüli mennyiségű energiát pazarolnak.
A közös költségek közel 30%-át kellene felújítási alapban elkülöníteni a rendszeres javításokhoz, állagmegóváshoz, azonban csak néhány százalék jut erre. Ráadásul a társasházkezelők többsége nem műszaki szakember, így a kivitelezések szakmai felügyelete nem biztosított – hívja fel a figyelmet a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége (MTOSZSZ), a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) és a Lindab Kft. A kivitelezések szakmai támogatásának erősítésében egyre nagyobb szerepet játszanak a gyártók és a társasházi szövetségek közötti együttműködések.
A rossz állapotban lévő épületek kéményei béleletlenek, tetőszerkezetük romos, az energiahálózatuk egyre nehezebben bírja a terhelést, a vízvezeték-rendszerek pedig korrodálódtak. A panelházak pedig a lakókat és a környezetet is megterhelő mértékben energia-pazarlóak.
„Az állam 1992-ben közel 900 ezer lakást privatizált. A ma meglévő 30-60 ezer társasház többsége is ekkor alakult – sajnos megfelelő szakmai útmutató és épületdiagnosztika nélkül. Az állagmegóvásra sem akkor, sem azóta nem készültek fel a tulajdonosok” – emeli ki Farkas Tamás, a LOSZ elnöke.
Hasonlóan fogalmaz Langer Ivánné az MTOSZSZ elnöke is a probléma kapcsán. „A nagyobb társasházkezelői cégeknél általában van műszaki szakember, de az egy-egy ház képviseletét ellátó közös képviselők sok esetben nem rendelkeznek megfelelő műszaki ismeretekkel. Egy adott problémát felismernek, de hogy a kihívott szerelő végül milyen alapanyagból, milyen színvonalon látja el a feladatát, és hogy az okot, vagy csak a tünetet szüntette-e meg, azt sajnos már nem minden esetben tudják megítélni”.
A Lindab Kft. kezdeményezésére létrejött együttműködés eredményeként most szorosabb kapcsolat alakulhat ki az önkormányzatok, a társasházkezelők és a gyártók között. A résztvevők célja, hogy szemléletváltást érjenek el a társasházi felújítások műszaki, épületbiztonsági támogatásának terén.
„Mindennapi munkáink során számos esetben szembesültünk azzal, hogy a tulajdonosoknak, közös képviselőknek sajnos nincsenek pontos műszaki információik arról az épületről, melyben laknak. Baj esetén sem végeznek problémafeltárást, pedig tetőbeázáskor sem mindegy hogy csak egy csomópont a hibás és elég lenne két tetőcserepet kicserélni, vagy az egész tetőszerkezettel baj van. A nagyobb problémák, esetleges balesetek megelőzése érdekében kezdeményeztük a korábbiaknál szorosabb együttműködést a szakmai szövetségekkel és építőipari termékeket gyártó partnereinkkel - emelte ki Kotormán István, a cég oktatási és fejlesztési vezetője.
A közös költségek közel 30%-át kellene felújítási alapban elkülöníteni a rendszeres javításokhoz, állagmegóváshoz, azonban csak néhány százalék jut erre. Ráadásul a társasházkezelők többsége nem műszaki szakember, így a kivitelezések szakmai felügyelete nem biztosított – hívja fel a figyelmet a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége (MTOSZSZ), a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) és a Lindab Kft. A kivitelezések szakmai támogatásának erősítésében egyre nagyobb szerepet játszanak a gyártók és a társasházi szövetségek közötti együttműködések.
A rossz állapotban lévő épületek kéményei béleletlenek, tetőszerkezetük romos, az energiahálózatuk egyre nehezebben bírja a terhelést, a vízvezeték-rendszerek pedig korrodálódtak. A panelházak pedig a lakókat és a környezetet is megterhelő mértékben energia-pazarlóak.
„Az állam 1992-ben közel 900 ezer lakást privatizált. A ma meglévő 30-60 ezer társasház többsége is ekkor alakult – sajnos megfelelő szakmai útmutató és épületdiagnosztika nélkül. Az állagmegóvásra sem akkor, sem azóta nem készültek fel a tulajdonosok” – emeli ki Farkas Tamás, a LOSZ elnöke.
Hasonlóan fogalmaz Langer Ivánné az MTOSZSZ elnöke is a probléma kapcsán. „A nagyobb társasházkezelői cégeknél általában van műszaki szakember, de az egy-egy ház képviseletét ellátó közös képviselők sok esetben nem rendelkeznek megfelelő műszaki ismeretekkel. Egy adott problémát felismernek, de hogy a kihívott szerelő végül milyen alapanyagból, milyen színvonalon látja el a feladatát, és hogy az okot, vagy csak a tünetet szüntette-e meg, azt sajnos már nem minden esetben tudják megítélni”.
A Lindab Kft. kezdeményezésére létrejött együttműködés eredményeként most szorosabb kapcsolat alakulhat ki az önkormányzatok, a társasházkezelők és a gyártók között. A résztvevők célja, hogy szemléletváltást érjenek el a társasházi felújítások műszaki, épületbiztonsági támogatásának terén.
„Mindennapi munkáink során számos esetben szembesültünk azzal, hogy a tulajdonosoknak, közös képviselőknek sajnos nincsenek pontos műszaki információik arról az épületről, melyben laknak. Baj esetén sem végeznek problémafeltárást, pedig tetőbeázáskor sem mindegy hogy csak egy csomópont a hibás és elég lenne két tetőcserepet kicserélni, vagy az egész tetőszerkezettel baj van. A nagyobb problémák, esetleges balesetek megelőzése érdekében kezdeményeztük a korábbiaknál szorosabb együttműködést a szakmai szövetségekkel és építőipari termékeket gyártó partnereinkkel - emelte ki Kotormán István, a cég oktatási és fejlesztési vezetője.
Privátbankár
Christine Lagarde szerint az EKB közel áll inflációs céljának eléréséhez. 
