Budapest elmegy a saját adottságai mellett

Budapestet szeretik és izgalmasnak tartják az itt élő külföldiek a fantasztikus lehetőségek, az események sokszínűsége, a város adottságai és kontrasztjai miatt. Emellett problémákat is látnak, elsősorban abban, hogy a város az adottságait nem használja eléggé és megfelelően, sokszor talán nincs is azoknak tudatában.

Ez derült ki a Studio Metropolitana Budapest (SMB) a Futurbia program keretében tartott fókuszcsoportos beszélgetésén, ahol a Budapesten élő külföldiek mondták el véleményüket a városról, és ötleteket adtak a fejlesztési irányokra vonatkozóan.

A fővárosban élő külföldiek Budapestet a Duna gyöngyszemének tartják, egy olyan kulturális centrumnak, ahol sokféle esemény, gazdag alternatív kultúra és sok fesztivál van jelen, amely egyúttal fiatalos atmoszférát teremt.

Budapest számos olyan adottsággal rendelkezik, amely megkülönbözteti más városoktól. Tranzitváros nyugat és kelet Európa között, amely gazdaságilag óriási lehetőség, és kulturálisan is nagyon jó adottság. Ezt erősíti az is, hogy a városban izgalmas kontrasztok vannak jelen, amelyek a város karakterét is meghatározhatnák: ellentétek városa – Buda és Pest; központi és egyben határváros; társadalmi kontrasztok; építészeti kontrasztok (a sokféle történelmi lenyomat a városban és az építészetben). Mindezek a város igen kedvező tulajdonságai, ún. hardverjei, ám probléma, hogy ezeket Budapest nem hangsúlyozza, nem kezeli tudatosan.

Kisváros a nagyvárosban. A főváros másik kedvező adottságának a méretét tartják, mivel nem túl nagy és nem is túl kicsi, tehát nem olyan nagyváros, amelyben az ember elvész, hanem áttekinthető és egyúttal bejárható (a külföldiek ezt úgy nevezték: walking city), amelyet a jó tömegközlekedés is biztosít, amivel mindenhová el lehet jutni. Ugyanakkor elég nagy ahhoz, hogy a sokszínűséget biztosítani tudja, és izgalmas legyen.

Gazdaságilag jó adottságokkal rendelkezik. Budapest találkozópont, illetve a „kelet kapuja” lehetne a befektetők számára. Probléma ugyanakkor, hogy ez nincs kellő mértékben kihasználva, a gazdasági fejlesztés számára nem megfelelő az adórendszer.

A külföldiek kiemelték, hogy más városokkal szemben Budapest közbiztonsága nagyon jó, éjjel és hajnalban is bárki hazagyalogolhat, nem történik semmi baja. Továbbá, hogy kitűnő konyhája okán lehetne „étel és bor város” (food and wine city) is, bár a kávéházak és a szolgáltatóhelyek nem mindig megfelelő minőségűek, sokuk valaha jó hely volt, de a színvonaluk elkezdett romlani.

Összefoglalva, az itt élő külföldiek azt hangsúlyozták, hogy Budapest egy olyan város, ahol mindig van mit felfedezni, az ember mindig talál magának valami újat, nem egy skanzenszerű műemlékváros, így élhető, lakható és szerethető. Továbbá a kontrasztok és az adottságai miatt az atmoszférája nagyon szofisztikált.

A pozitívumok mellett a gyengeségekre is rámutattak a fókuszcsoport résztvevői. Az egyik fő problémaként azt említették, hogy Budapest történelmi városképe nincs kellőképpen védve, a hagyományok nem kapnak kellő hangsúlyt. A belváros építészeti stílusa és arculata túlságosan eklektikus és nem kitalált, a modern építészetet viszont unalmasnak tartják.

Külön hangsúlyozták, hogy a város mindenhol tele van graffitikkel, ami nagyon rossz benyomást kelt a városról. És ez nemcsak a belváros, hanem a külváros problémája is.

Az integráció kérdésének szempontjából vizsgálva Budapestet, amelyben a megkérdezettek valóban kompetensek, nem látják a külföldiek eléggé befogadó városnak. Ezt a kommunikációs problémák is nehezítik, így például az angol nyelvű tájékoztató táblák nem megfelelőek, illetve nincs is belőlük elegendő, ennek köszönhetően a külföldiek nehezen tudnak információhoz jutni, és ezáltal sokszor nem érzik megfelelően tájékozottnak magukat.

Míg Budapest egyik fő vonzerejének a kulturális események sokszínűségét látják, addig azt is el kell ismerni, hogy a városnak vannak alvónapjai és holtszezonjai. A vasárnapok és a téli időszak sokszor unalmasak, például vasárnap szinte minden zárva van, mintha megállna az élet. Télen kevés a fesztivál, nincsenek igazán vonzó rendezvények.

A budapestiek mentalitását is érte kritika; nagyon érezni az embereken, hogy a (pl. történelmi) veszteségeket nem tudják feldolgozni. További negatívumként vetették fel a túlzott nyitottságot a multinacionális és a globalizált vállalatok irányában. Néhány külföldi azonban inkább érdekesnek és karakterisztikus vonásnak tartotta a plázarendszert, ami máshol nem igen jellemző. Ebben megoszlottak a vélemények, hogy ez előny vagy hátrány, mindenesetre Budapestet megkülönbözteti más városoktól.

Összességében a magyarok és a külföldiek nem gondolkoznak nagyon eltérően a városról; a magyarok úgy gondolják, hogy a jellegzetességeket ki kell alakítani, míg a külföldiek szerint Budapesten minden adottság, az ún. hardvertényezők (geográfiai adottságok, Duna, hidak, építészet, történelmi hagyományok, lenyomatok, közlekedés, sokszínűség, méret, stb.) rendelkezésre állnak ahhoz, hogy kiemelkedjen és centrumvárossá váljon. Ez kulturálisan, gazdaságilag és a turizmus szempontjából is előnnyé kovácsolható.

A sokszínűséget és a város izgalmasságát azonban még tovább lehetne fokozni, például úgy, hogy a régi dolgok új funkciókat kapnak; az épületek, a történelmi eklekticizmus új arcot és hangsúlyt kap. A Budapest márkanév tartalmilag a sokszínűség, a sokarcúság, az izgalmas, újra és újra felfedezhető, a mindig megújuló város lehetne.

BKV-jegyet is vehetünk majd mobillal
"Felháborító, amit Demszky megenged magának"
Nem csak Budapestről menekülnek az emberek