Cicire fel: szívjuk magunkba a tudást!

Az elmúlt 100 évben sok vita folyt arról, vajon az intelligenciahányados a természetes adottság vagy a nevelés függvénye. Terrie Moffitt, a londoni Kings College kutatója és csoportja most úgy vélik: újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a természet és a nevelés közös szerepet játszik az intelligencia kialakulásában. A kutatás során 3200 brit és új-zélandi gyermeket vizsgáltak meg.

Azt már korábban is megállapították, hogy a szoptatásnak számos előnye van: csökken a fertőzések, légzőrendszeri megbetegedések, hasmenés kialakulásának veszélye. Az Amerikai Szív Társaság szerint ráadásul az anyatej fogyasztása egészségesebb koleszterinszintet is eredményez.

A tudósok korábban is vizsgálták a magasabb intelligenciahányados és az anyatej közötti kapcsolatot, ám évtizedeken át nem sikerült közvetlen kapcsolatot találniuk. A FADS2 gén vizsgálata hozta a legújabb eredményeket. Ez a gén a többek között lazacban, dióban és avokádóban megtalálható omega 3 zsírsavak lebontásában játszik szerepet, átalakítva azt az agy energiaforrásává.

Mindkét országban a szoptatott gyermekeknél 6-7 ponttal magasabb intelligenciahányadost mértek, de csak azok esetében, akiknek a szervezete a FADS2 egy olyan változatát tartalmazta, amely sokkal hatékonyabban bontja le a zsírsavakat. Aki viszont a gén általános – és kevésbé hatékony – változatát szívta magába az anyatejjel, nem lett intelligensebb az üveges táplálékot fogyasztó társainál.

A vizsgálatok kimutatták: a gyermekeknél nem számít sem az anya szociális helyzete, sem intelligenciahányadosa – egyedül a FADS2 gén változatának megléte határoz a plusz IQ-ról.

Az anyatejes táplálás és az intelligencia között sikerült kapcsolatot találniuk a tudósoknak, mindazonáltal további kutatások szükségesek ahhoz, hogy a FADS2 gén pontos működését megérthessék. Az is nyilvánvaló, hogy ezen kívül még számos génnek szerepe van az intelligencia kialakulásában, de a londoni eredmények további segítséget jelentenek az emberi géntérkép megértéséhez.