Az új üzem jelenleg több környékbeli cég és termelő tulajdonában van. Létesítésénél felhasználják a volt cukorgyár működése során kiépült infrastruktúrát, s megoldódik a megszűnt cukorgyárból kikerülő szakképzett munkaerő jelentős hányadának a foglalkoztatása is.
Magyarországon jelenleg a győri és a szabadegyházi alkoholgyárban gyártanak bioetanolt, tavaly 70 ezer tonnát állítottak elő. |
Csontos János emlékeztetett arra, hogy ugyancsak egyedülálló módon az unióban a 21 milliárd forintos szerkezetátalakítási támogatás 27 százalékát, vagyis 5,5 milliárd forintot kapnak összesen azok a termelők és gépi beszállítók, akik a kabai cukorgyárral kapcsolatban voltak. Az üzem több mint 200 volt dolgozója pedig a kollektív szerződésben biztosítottakon túl egyéves kártalanításban is részesült. |
Gráf József az alapkőletételt követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Magyarország a gabonatermelést tekintve kiváló, Európában a legjobb adottságokkal rendelkezik. A tárcavezető szerint ezért nem lehetett kérdés az, hogy lemondjunk erről az ágazatról, sokkal inkább a gabona felhasználásáról kell gondoskodni. Utalt rá, hogy már több hasonló üzem átalakítása folyamatban van, de a kabai lesz az első új beruházás. Gráf József hozzátette: Magyarországon kétmillió tonna kukoricát tudnak ilyen célra felhasználni. Megítélése szerint 2008-ra 3-4 bioetanol üzeme lesz az országnak, s mintegy 1,6-1,8 millió tonna kukorica feldolgozását fogják fedezni.
Gráf József rámutatott: az igazán versenyképesek azok a kabaihoz hasonló komplett üzemek lesznek, amelyek a bioetanol gyártása során használt mellékterméket is felhasználva biogázt állítanak elő, amely további szolgáltatások alapját jelentheti.
Juhász Lajos, az Első Magyar Bioetanol Termelő Kft. ügyvezetője elmondta az új létesítmény megvalósításához szükséges projektkoncepciót a Duna Fejlesztési Kft. készítette. Szavai szerint az eddigi 15 hektáros térségbeli cukorrépa-termőföldekkel együtt körülbelül 30 ezer hektáron egymillió tonna kukoricát tudnak bevonni évente a termesztési integrációba, amely biztosítja az új kabai gyár működését. Az MTI érdeklődésére hozzátette: a 20 milliárd forintos beruházási költség 80 százalékát hitelből fedezik, 4 milliárd forintot pedig a hazai befektetői kör önerőből biztosít.
Két üzemet zár be Európa legnagyobb cukoripari csoportja
Inkább káros a bioüzemanyag?
Egyedülálló megállapodás Kabán
MTI