Demszky: a BKV anyagilag jól jár a sztrájkkal

Demszky Gábor főpolgármester még ebben az évben 18,5 milliárd forint plusz állami forrást sürgetett a BKV számára hétfői sajtótájékoztatóján; tudatta, hogy Antal Attila BKV-vezérigazgató nem kap 60 milliós végkielégítést, mert semmisnek tekintik a vele kötött menedzserszerződést.

Az önkormányzat nem tudja tovább növelni a BKV-nak nyújtott támogatását, a vállalat pedig az utasok biztonságának veszélyeztetése nélkül nem tud többet megtakarítani - mondta.

Demszky Gábor kijelentette: a BKV szakszervezetei által szervezett sztrájkot nagyon rossz eszköznek tartja, mivel azzal nem a BKV-t és a fővárosi önkormányzatot, hanem a cég tulajdonosait, a budapesti polgárokat sújtották. Paradox módon a félnapos sztrájk 80 millió forintos megtakarítást hoz a cégnek, egyidejűleg pedig - számításaik szerint - óránként egymilliárd forint kárt okoz a hazai gazdaságnak.

Demszky Gábor megerősítette a múlt pénteken a városvezetés által a pénzügy-, a gazdasági és a kancelláriaminiszterhez írt levélben foglaltakat, amelyben érvek sokaságával támasztották alá, hogy az önkormányzat és a BKV már nem képes több forrást előteremteni a cég működéséhez, az állam viszont hozhatna olyan döntéseket, amelyekkel segíthetné a cég működési hatékonyságát.  Példaként említette a normatív támogatás, a tanuló-nyugdíjas jegyár-kiegészítés inflációnak megfelelő  emelését, a gázolaj jövedéki adójának visszatérítését és az olcsóbb áramvásárlási lehetőséget.

A sztrájk kapcsán a főpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy ennek nincs klasszikus munkajogi tartalma. Emlékeztetett rá, hogy idén 7,5 százalékkal, az elmúlt öt évben 61 százalékkal nőtt a BKV-dolgozók bére, s ez tavaly már 27 százalékkal haladta meg a nemzetgazdasági átlagbért. Utalva arra, hogy a cégvezetés nem tervez elbocsátásokat, közölte, hogy a társaság vezetése a bírósághoz fordult a sztrájk jogszerűtlenségének megállapítására. A főpolgármester egyidejűleg elismerte, hogy a szakszervezetek a sztrájkkal olyan dologért is síkra szálltak, amelyért a főváros 15 éve küzd. Azért, hogy a valós költségeket vegye figyelembe a cég állami támogatása. Hozzátette, hogy a cég finanszírozásából az állam 1990 után fokozatosan kiszállt, s abban csak 2002 után vett részt, de három éve változatlan a támogatás mértéke.

A főpolgármester cáfolta azokat az ellenzéki vádakat, hogy az önkormányzat nem támogatja a BKV-t. Elmondta, hogy 2003-2008 között 264 milliárd forinttal támogatták a céget az állammal együtt. Ennek az összegnek csaknem a 60 százalékát a főváros fizette. Cáfolta azt is, hogy az önkormányzat csak presztízsberuházásokra költ. Rámutatott, hogy az elöregedett járművek cseréje, a pályafelújítás és a többi beruházás, amelyekről többnyire egyhangúan döntött a Fővárosi Közgyűlés, egyaránt elengedhetetlen a BKV működéséhez. Megjegyezte, hogy a főváros a 4-es metrótól teljesen függetlenül 2003 óta csaknem 100 milliárd forintot költött a BKV beruházásaira. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyre drágább jegyárak is csak kisebb részét fedezik a BKV kiadásainak. A bér- és az energiaköltségek ugyanis ennél jobban növekednek, miközben az állami támogatás reálértéken csökken.

A főpolgármester Hagyó Miklós (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) helyettesével együtt kitért arra is, ha a cégnél múlt év eleje óta nem hajtottak végre hatékonyságjavító intézkedéseket, a társaság üzemi vesztesége idén 11,5 milliárd forinttal rosszabb lenne.

Az MTI információi szerint a BKV üzleti előterve rögzíti, hogy tavaly mínusz 14,2 milliárd, egy évvel korábban mínusz 8,5 milliárd forint volt a cég üzleti eredménye. Az idei tarifaemelés és a stabilizációs program nélkül 22 milliárd forint lenne a cég vesztesége. A cég pénzügyi adóssága tavaly 4 milliárd forinttal nőtt, s mostanra több mint 75 milliárd forint, bankhitelei és kölcsönei pedig hasonló mértékben emelkedve meghaladták a 67 milliárd forintot.

Demszky Gábor kérdésekre megerősítette, hogy egy témában, az állami támogatás mértékének alacsonyságában egyetértenek a szakszervezetekkel, azt azonban cáfolta, hogy emiatt egyeztettek volna velük a sztrájkról.

A főpolgármester közölte, hogy jogi szakértőivel együtt azon a véleményen van, hogy semmis az Antal Attila vezérigazgatóval kötött menedzserszerződés. "Nem lesz szó és nem lehet szó 60 millió forintos végkielégítésről" - szögezte le. Antal Attilának ennél sokkal kevesebb pénz jár - tette hozzá. Rámutatott, azzal, hogy a BKV busztenderét leállította, nem érte veszteség a céget. "Ennek következtében Antal Attila lemondott. Gondolhatja, hogy van némi összefüggés a két ügy között" - jegyezte meg egy kérdésre válaszolva.

A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a városvezetés teszi a dolgát, "lemondatja a vezérigazgatót akkor, amikor egy olyan homályos körülmények között készült és megvalósított busztendert valósít meg, amellyel nem ért egyet". Emellett vizsgálatot kezdeményeztek, miután tudomást szereztek arról, hogy a BKV különböző cégekkel, például az AAM Kft.-vel tanácsadói szerződéseket kötött öt évre előre, igen magas keretösszeggel - jegyezte meg.

A tájékoztatót követően Demszky Gábor visszautazott Szarajevóba, ahol folytatja múlt héten pénteken megkezdett programját.

Kell pár óra, míg helyreáll a fővárosi forgalom
Ha sztrájk lesz, a káosz is jön
4 milliárdot spórol a BKV - jön a ritkítás
Nullától százig: mennyi elég a BKV-ból?
Még egy lépéssel közelebb a BKV-sztrájkhoz
MÁV-VDSZSZ: totális befeszülés

MTI