Devizahitelek: nem lehet elvárni, hogy közpénzből megoldják?

A hatósági ár valószínűleg nem az az irány, amit követni fogunk – mondta a kormányszóvivő a gyógyszertámogatás átalakítása kapcsán. A kormány egyébként – mielőtt bevinné a gyógyszerkassza ügyét a közigazgatási egyeztetésbe – konzultált a szakmai szervezetekkel, a gyártókkal, a betegek szervezeteivel, a nagykereskedőkkel, az összes érintettel. Mondta egy interjúban Nagy Anna kormányszóvivő, aki beszélt a devizahitelesek megmentéséről is.

Nem a hatósági ár felé mozdul el a kormányzat a gyógyszerkassza kiadásainak csökkentése során – valószínűsítette Nagy Anna kormányszóvivő a Duna Televízió kedd reggeli műsorának adott interjúban. Azt azonban leszögezte: elsődleges cél az államadósság csökkentése, és a hosszabb távú tervek érdekében a megtakarított pénzt erre a célra fordítja a kormány. A devizahiteleseket segítő csomag a kormány tervei szerint májusban véglegessé válik, addig a részletekről Nagy Anna nem kívánt beszélni. Azt azonban világossá tette: a bankoknak és az államnak közösen és arányosan kell viselniük a program terheit.

Sokat pazarlunk?

A tanulmányok azt mutatják, hogy minden harmadik doboz gyógyszert kidobunk a kukába. Nem egy, és nem két olyan dolog van a hazai gyógyszer-támogatási rendszerben és a gyógyszerfelhasználás terén, amit még az érintettek és a szakmai szervezetek is feleslegesnek, pazarlónak, és főleg nem okos támogatásnak tartanak – nyilatkozta Nagy Anna kormányszóvivő a Reggel a Dunán stúdiójában.


A kérdésre, hogy miként lehet a közel háromszázötven milliárdos gyógyszerkasszából a kormány szándékai szerinti százhúsz milliárdot megtakarítani úgy, hogy a lakosság költségei e téren ne növekedjenek, Nagy Anna azt mondta: úgy lehet ezt a spórolást véghezvinni,hogy átnézik a mai pazarló rendszert és megkeresik a támogatási rendszerben ott lévő, de lényegében szükségtelen elemeket.

A vázolt helyzet okai összetettek – mondta kérdésre válaszolva Nagy Anna, aki szerint nagyon megnőtt a gyógyszertámogatások mértéke az elmúlt években. “Azt mondjuk, hogy legfeljebb háromszáz milliárd forintra kéne beállnia a gyógyszerkasszának - néhány évvel ezelőtt ugyanennyi volt, tehát ez nem egy olyan szám, amiről soha senki nem hallott” - hangzott az interjúban. A csökkentés célja, hogy a kassza ne rójon túl nagy terhet a költségvetésre.

Százmilliárdos spórolás csak a hatékonyságnövelésből?

Kérdés, hogy hatékonyságból meg lehet-e takarítani százmilliárdot. A gyógyszergyárak fizetnének plusz öt százalékos különadót, de ez még így is messze van a kormányzati elképzeléstől Hatósági ár jöhet? A kisebb támogatás mellett olcsóbb ár? - vetette fel a Reggel a Dunán riportere.

Azt azonban látni kell: elsődleges cél az államadósság csökkentése a Széll Kálmán terv szerint. “Ha a megtakarításokat valami másra költenénk – mint ami tegnap elhangzott a gyógyszergyártóktól –, akkor pontosan az a cél nem teljesülne, amiért ez az egész történik. Tehát, hogy az államadósság csökkentésével a gazdaság olyan helyzetbe kerüljön, amikor a pedagógusok, rendőrök, vagy a más területeken dolgozók béremelését majd végre lehet hajtani” - hangoztatta Nagy Anna.

A bajba került devizahiteleseket megsegíteni hivatott csomag részleteit firtató kérdésre a kormányszóvivő azt válaszolta: nagyon sok elképzelés van. Fontos leszögezni, hogy végleges döntés még nincs, csak tervek léteznek – májusban meglesz a végleges döntés a kormány szándékai szerint.

Devizahitelek: differenciálni kell az adósokat

Azért nem lehet egyetlen megoldást üdvözítőnek kikiáltani, mert az adósok is különböző csoportba sorolhatók - hangzott a beszélgetésben. Nagy Anna hangsúlyozta: a bajba jutottak egy része nagyon nagy nehézségek árán még fizetik a hiteleiket. Vannak olyanok, akik most megcsúsztak, de belátható időn – egy-két hónapon – belül újra törleszteni tudnak majd. Aztán van az a csoport – több mint százezer családról beszélünk  –, amelynek a tagjai több mint három hónapja nem fizettek és valószínűleg a közeli jövőben sem lesznek erre képesek. Mindegyik csoportnak más segítségre van szüksége – hangoztatta Nagy Anna. A kérdésre, hogy ötven-hatvan milliárd elég lesz-e a probléma kezelésére és lesz-e nemzeti eszközkezelő, a kormányszóvivő úgy válaszolt: a pontos költségek annak függvényében alakulnak majd, hogy mik lesznek a mentőcsomag végleges elemei.

Nagyon fontos elmondani: egy problémánál, ami ilyen mértékűre duzzadt az elmúlt hat-hét évben nem lehet, de nem is szabad elvárni, hogy a kormány azt közpénzből megoldja – tette hozzá a kormányszóvivő. “A kormány és a bankok együttesen vállaljanak úgy terheket, hogy ezek arányban legyenek egymással. A konzultációk eredményeként kell megszületni a megoldásoknak, amelyekkel valóban segíteni lehet az adósoknak” - hangzott az interjúban.

A kormányszóvivő hozzátette: a mostani lépések, tehát hogy nem lehet kilakoltatni embereket és nem lehet elárverezni az ingatlanokat, mindez “az itt és most” problémáját megoldja ugyan, ám ez tüneti kezelés. "Ez azt jelenti, hogy hosszú távon még mindig nem nyújtottunk semmit. Most azt a megoldást kell megtalálni, ami valóban hosszú távú, megfelelő és eléggé biztos az emberek szemében" – hangzott a beszélgetésben.

Privátbankár