Doris Lessing kapta az irodalmi Nobelt
Doris Lessing brit írónak ítélték oda az idei irodalmi Nobel-díjat - jelentette be a Svéd Akadémia.
A 88. évét október 22-én betöltő, perzsiai születésű brit írót úgy méltatja az akadémia indoklása mint "azt a női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélőt, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt". Az indoklás szerit "az emberiséget a primitívebb életformához visszakényszerítő globális katasztrófa látomása különösen foglalkoztatja Doris Lessinget, s ez újra és újra felbukkan az utóbbi években írt könyveiben".
Ő a tizenegyedik nő, aki megkapja az 1901 óta évente odaítélt irodalmi Nobel-díjat. Regényei közül Magyarországon több is megjelent, például Az ötödik gyermek, az Énekel a fű, Az arany jegyzetfüzet, valamint Eldorádó címmel kisregények.
Az 1919-ben Perzsiában (a mai Iránban) született és Rhodesiában felnőtt írónő mindvégig az elnyomott népek és nemzetiségek szószólójaként lépett fel. 1949 óta élt Londonban, regényeit, rövid történeteit realisztikus stílusban írta, éles társadalombírálattal, illetve a kolonialista, rasszista megnyilvánulások elítélésével összekötve. Már első regényciklusa, a félig önéletrajzi ihletésű Az erőszak gyermekei (The children of violence) is ezt a felfogást tükrözte.
Életének magyar vonatkozásai is vannak; fiatalon elkötelezte magát a brit kommunista pártnak, és őszinte, baráti érzelmeket táplált a szovjet nép iránt, a magyar szabadságharc 1956-os szovjet eltiprása viszont - számos nyugati kommunista értelmiségihez hasonlóan - őbenne is súlyos politikai-érzelmi törést okozott. 1956. november 7-én Borisz Polevojnak, a Szovjet Írószövetség külügyi titkárának címzett nyílt levelet tett közzé a magyar forradalom ügyéről, aminek természetesen Moszkvában nem volt foganatja. A szovjet beavatkozás hatására kilépett a kommunista pártból.
Az irodalmi Nobel-díjat tavaly Orhan Pamuk, a török posztmodern irodalom emblematikus alakja kapta, két éve pedig -Lessinghez hasonlóan - brit író, Harold Pinter volt a díjazott.
Az idei Nobel-hét eseményeiből még a Nobel-békedíj és a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjének kihirdetése van hátra. Az előbbi személyét pénteken nevezik meg a norvég fővárosban, Oslóban, a svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj új tulajdonosát a jövő hétfőn hirdetik ki.
A díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja át december 10-én, az alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló oklevélen és az aranyérmen kívül minden Nobel-díj mellé 10 millió svéd koronás (közel 1,1 millió eurós) pénzjutalom is jár.
Német kutatóé a kémiai Nobel
Francia és német kutatóé a fizikai Nobel-díj
Orvosi Nobel-díj: beletúrtak az egerek génjeibe
A 88. évét október 22-én betöltő, perzsiai születésű brit írót úgy méltatja az akadémia indoklása mint "azt a női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélőt, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt". Az indoklás szerit "az emberiséget a primitívebb életformához visszakényszerítő globális katasztrófa látomása különösen foglalkoztatja Doris Lessinget, s ez újra és újra felbukkan az utóbbi években írt könyveiben".
Ő a tizenegyedik nő, aki megkapja az 1901 óta évente odaítélt irodalmi Nobel-díjat. Regényei közül Magyarországon több is megjelent, például Az ötödik gyermek, az Énekel a fű, Az arany jegyzetfüzet, valamint Eldorádó címmel kisregények.
Az 1919-ben Perzsiában (a mai Iránban) született és Rhodesiában felnőtt írónő mindvégig az elnyomott népek és nemzetiségek szószólójaként lépett fel. 1949 óta élt Londonban, regényeit, rövid történeteit realisztikus stílusban írta, éles társadalombírálattal, illetve a kolonialista, rasszista megnyilvánulások elítélésével összekötve. Már első regényciklusa, a félig önéletrajzi ihletésű Az erőszak gyermekei (The children of violence) is ezt a felfogást tükrözte.
Életének magyar vonatkozásai is vannak; fiatalon elkötelezte magát a brit kommunista pártnak, és őszinte, baráti érzelmeket táplált a szovjet nép iránt, a magyar szabadságharc 1956-os szovjet eltiprása viszont - számos nyugati kommunista értelmiségihez hasonlóan - őbenne is súlyos politikai-érzelmi törést okozott. 1956. november 7-én Borisz Polevojnak, a Szovjet Írószövetség külügyi titkárának címzett nyílt levelet tett közzé a magyar forradalom ügyéről, aminek természetesen Moszkvában nem volt foganatja. A szovjet beavatkozás hatására kilépett a kommunista pártból.
Az irodalmi Nobel-díjat tavaly Orhan Pamuk, a török posztmodern irodalom emblematikus alakja kapta, két éve pedig -Lessinghez hasonlóan - brit író, Harold Pinter volt a díjazott.
Az idei Nobel-hét eseményeiből még a Nobel-békedíj és a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjének kihirdetése van hátra. Az előbbi személyét pénteken nevezik meg a norvég fővárosban, Oslóban, a svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj új tulajdonosát a jövő hétfőn hirdetik ki.
A díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja át december 10-én, az alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló oklevélen és az aranyérmen kívül minden Nobel-díj mellé 10 millió svéd koronás (közel 1,1 millió eurós) pénzjutalom is jár.
Német kutatóé a kémiai Nobel
Francia és német kutatóé a fizikai Nobel-díj
Orvosi Nobel-díj: beletúrtak az egerek génjeibe
MTI
Több mint 140 intézkedést tett a környezetvédelmi szabályok visszavonására. 
