A napilap cikke szerint a nem működő társaságok törlése több állami szervezetnek is komoly feladatot ad. A kormány az eljárás egyszerűsítésén, gyorsításán dolgozik.
A becslések szerint nagyjából százezer cég nem végez érdemi tevékenységet, és vagyona sincs. A tulajdonosok ezeket a társaságokat mégsem szüntetik meg - vagy nemtörődömségből, vagy csalárd szándékból, vagy pedig azért, mert úgy vélik, hogy a vállalkozás egyszer még jó lehet valamire. Az "alvócégek" rendszerint fontos kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, például nem nyújtanak be mérleget, azaz nem számolnak be a hatóságoknak gazdálkodásuk eredményéről. A szabályszegő cégeket az adóhivatal és a bírói fórumok szűrik ki, de a gazdasági élet megtisztítása igen sokba kerül.
A felszámolások és a végelszámolások száma soha nem látott magasságokban van, ami mögött nem lehet nem észre venni a hatóságok következetes és szigorú fellépését. Ugyanakkor továbbra is sok vállalkozó menti ki a pénzét régi cégéből és alapít gyorsan új vállalkozást. Részletek >>> |
Kiss Gábor szerint a problémára egy új eljárás, a gyorsított végelszámolás bevezetése jelenthetne megoldást. A procedúra szabályait úgy kellene kialakítani, hogy a passzusok lehetővé tegyék a nincstelen, mérleget nem készítő cégek gyorsabb, olcsóbb megszüntetését.
A céges jogszabályok módosításának koncepcióját állami vezetők részvételével a közeljövőben tárgyalja meg a Széll Kálmán-munkacsoport.
MTI, Privátbankár, Magyar Nemzet