Dübörög az ipar

Az ipari export 2010 első nyolc hónapjában 16,5, augusztusban 22,3 százalékkal emelkedett 2009 azonos időszakához viszonyítva. Augusztusban az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év nyolcadik hónapjában a feldolgozóipari kivitel több mint háromtizedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 16,7 százalékkal nőtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export több mint egyötödét adó járműgyártás kivitele a feldolgozóipari átlagot meghaladóan, 30,8 százalékkal bővült.

Az ipar január–augusztusi belföldi értékesítése 2,9 százalékkal csökkent, az augusztusi 5,4 százalékkal nőtt 2009 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első nyolc hónapjában 2,3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését. Augusztusban viszont 10,1 százalékkal emelkedett a feldolgozóipar belföldi értékesítése, amiben az alacsony bázis is szerepet játszott (2009 tizenkét hónapja közül augusztusban volt az egyik legalacsonyabb a belföldi eladások szintje).

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2010 augusztusában a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 19,7 százalékkal nőtt, a csekély súlyú bányászatban 15,8 százalékos visszaesés figyelhető meg. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása kismértékben, 1,2 százalékkal emelkedett.

2010 augusztusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben volt mérhető termelésbővülés. A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés közel egynegyedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az átlag felett, 23,2 százalékkal nőtt. Az alágon belüli növekedés hajtóerejét a híradás-technikai berendezések, továbbá az elektronikus fogyasztási cikkek iránti tartós keresletélénkülés jelenti. A második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés közel egyhatodát adó járműgyártás – az előző havi dinamikát messze felülmúlva – 31,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának szintjét. A kimagasló teljesítményhez az is hozzájárult, hogy tavaly augusztusban az autóipar meghatározó cégei hosszabb idejű leállást tartottak, mint most. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés több mint egykilencedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása gyakorlatilag az előző év szintjén maradt. A kisebb súlyú fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység alágban is már tartóssá vált a növekedés: augusztusban 32,2 százalékkal bővült a termelés, nagyrészt a papírtermék gyártása ágazat kiemelkedő teljesítményének köszönhetően. Harminc százalék körüli volumenbővülés figyelhető meg a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban, valamint a gyógyszergyártásban is – ez utóbbinál kizárólag az exportértékesítés kedvező alakulásának következtében. Az előző hónapokhoz hasonlóan a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásának volumene is számottevően, 18,3 százalékkal emelkedett, a gazdasági válság utáni nyersanyag iránti keresletbővülés eredményeként.

2010 augusztusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentősen, 19,8 százalékkal bővült 2009 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 20,4, az új belföldi rendelések 16,7 százalékkal nőttek; az új rendelések bővülése azonban nem volt elegendő a válság miatt lecsökkent rendelésállomány feltöltésére, így az augusztus végi összes rendelésállomány 3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 14,2 százalékos növekedése – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében, 2010 első nyolc hónapjában – a tavaly ilyenkori 11,5 százalékos létszámcsökkenést folytató 3,4 százalékos létszámvisszaesés mellett következett be.

2009 azonos időszakához képest az ipari termelés 2010 első nyolc hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (18,4 százalék), a legkisebb Közép-Dunántúlon (4,3 százalék) figyelhető meg.

Privátbankár