Dunát lehetne rekeszteni energiával, mégis utolsók vagyunk

Magyarország Észtország és Koszovó mellett sereghajtó a közép-kelet-európai régióban a vízi energia hasznosításában, bár vízi erőforrásokban mindhárom ország bővelkedik - állapítja meg a KPMG legújabb energetikai tanulmánya

A Central and Eastern European Hydro Power Outlook címet viselő tanulmány a térséghez nem tartozó Ausztriát jelöli meg példaként: "az ország hatékony közigazgatása, valamint kiváló természeti adottságai kombinációjának köszönhetően, egy olyan villamosenergia-rendszert alakított ki, amelyben a megtermelt villamos energia 60 százalékát vízenergiából állítják elő. Példaértékkel bír továbbá, hogy egy olyan termelői portfóliót tartanak fenn, amely megdöbbentő számú, mintegy 2.400 kis vízerőművet működtet".

Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának globális és közép-kelet-európai vezetője a közleményben rámutatott: tényként kell kezelni, hogy a Duna nagyon jó kihasználhatósági adottságokkal rendelkezik, így tiszta villamosenergia-előállítás szempontjából értékes és mindeddig kiaknázatlan zöld energiaforrást jelentene Magyarország számára.

A szakember szerint az energiapolitikának foglalkozni kell a vízi energia hasznosításával, akár az áramtermelés, akár a szabályozói kapacitások, például szivattyús-tározós erőmű létesítésével.

Magyarországon a beépített vízi erőművi kapacitás csupán 46 megawatt, amely évente alig több mint 200 gigawattóra áramot jelent. Ez a teljes villamosenergia-termelés kevesebb mint 1 százaléka, holott a műszaki lehetőségek alapján éves szinten elérhetné akár a nyolcezer gigawattórát is, amely közel 20 százaléka lenne az ország éves villamosenergia-igényének

A tanulmány megállapítása szerint a térségben a minimális szén-dioxid kibocsátással járó nukleáris energiatermelésen túl jelentős szerepe lehet a vízi energiának az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló európai uniós direktíva teljesítésében. Ugyanakkor a régió összes országában kihasználatlan a rendelkezésre álló vízi erőforrás, még az áramellátásuk közel 80 százalékát vízi energiából fedező Albániában és Montenegróban is.

A régióban a hatékony műszaki-üzleti tervezés és kedvező szabályozási feltételek mellett új és korszerű vízenergia-létesítményekkel éves szinten akár 176 terawattóra villamos energiát lehetne előállítani, ami háromszorosa a 2007. évi vízi energiatermelésnek.

MTI