.jpg)
A szóban forgó összegek csekélyek - egy látogatás az orvosnál hozzávetőleg 2 dollárba került -, mégis olyan dühöt váltottak ki, ami 50 százalék fölé emelte a részvételi arányt.
A szegénység és a több évtizedes állami gondoskodás miatt a magyarok nem szívesen fizetnek ismét olyan szolgáltatásokért, amelyeket adójukkal egyszer már finanszíroztak, áll a cikkben.
Vannak azonban egyéb gondok is. A magyarországi adóterhelés a legnagyobb a térségben; az alkalmazottak mintegy 20 százaléka fizeti a személyi jövedelemadó négyötödét, a munkáltatók több mint 30 százaléknyi társadalombiztosítási járulékot fizetnek az alkalmazottak által befizetett adókon felül, és az adószabályok folyamatosan változnak, áll a londoni lap elemzésében.
Más londoni elemzők ugyanakkor ezzel együtt sem pártolják a magyarországi adócsökkentést.
A Standard & Poor´s hitelminősítő, amely e hónap közepén leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta a szuverén magyar adóskockázati besorolás kilátását, ehhez fűzött indoklásában azt írta: a március 9-ei népszavazás kimenetele megerősíti, hogy "csökken a magyarok vágya a konszolidációs folyamat továbbvitelére" és a legutóbbi, "rosszul időzített" 2009-es adócsökkentési elképzelések is "ebbe az irányba mutatnak".
A The Economist szerint az eredmény "a Fidesz diadala". Az ellenzéki párt "nagyot hasított a kormányzó szocialisták szavazótáborából is"; a díjakra 3,3 millió választó mondott nemet, csaknem egymillióval több, mint ahányan 2006-ban a Fideszre szavaztak. |
A hitelminősítő akkori elemzése szerint a "feszített" közfinanszírozási helyzet nem nyújt teret az adócsökkentésekből eredő anticiklikus gazdaságösztönzéshez.
A The Economistnak a Citigroup egyik térségi közgazdásza ugyanakkor azt mondta: a magas adók és "az instabil üzleti környezet" miatt jelentősen csökkent a profitok újra-befektetése a magyar gazdaságban, és ennek következtében Magyarországon a legalacsonyabb a gazdasági növekedés az Európai Unióban.
Románia, sőt, ami még megalázóbb, Szlovákia is vonzóbbnak tűnik egykulcsos adórendszerével, áll a londoni hetilap pénteken megjelent írásában.
Az elemzés szerint nem csak rossz hírek vannak: az államháztartási hiány a 2006-os 9,4 százalékról becsülhetően 5,6 százalékra csökkent tavaly, és az idén is tovább csökkenhet.
A népszavazás nyomán azonban elenyésztek a további reformokba vetett remények, és a kezdeményezés a Fidesznél van.
A magyar politikusok "azt teszik, amihez a legjobban értenek": rövid távú előnyökért perlekednek, miközben a szerkezeti problémákkal nem foglalkoznak.
Mindeközben az egykor hátul kullogó, mára sztárreformerré előlépett Szlovákia akár már jövőre az euróövezet tagja lehet, Magyarország viszont legkorábban 2014-ben csatlakozhat, fejeződik be a The Economist helyzetértékelése.
Nekünk már nyolc a munkanélküliség
Elsők vagyunk a bérnövekedési listán
A pocsék GDP-t a belpolitikának is köszönhetjük
Ki menti meg a világot, ha baj van?
Az IMF jótanácsa Magyarországnak
Már csak 2,5 százalékos GDP-t vár az Ecostat
MTI