Eddig egységes az MNB monetáris tanácsa

A hét tagra kiegészült, teljes körű monetáris tanács minden tagja a 6 százalékos alapkamat tartására szavazott az április 18-ai kamatdöntő ülésen - közölte szerdán a Magyar Nemzeti Bank.

A kamatpolitika lehetőségeinek értékelésekor minden tag a kamatszint tartását javasolta. A rövidített jegyzőkönyv szerint a testület tagjai egyetértettek abban, hogy a márciusi inflációs jelentés előrejelzésének mind az alappálya és a kockázati forgatókönyvei továbbra is tarthatók. A gazdaságot érő költségsokkok miatt az infláció rövid távon számottevően meghaladhatja az inflációs célt, változatlan jegybanki alapkamat mellett jövő év végére azonban a célba vett 3 százalék közelébe süllyedhet.  Többen kiemelték, hogy a nyersanyag- és élelmiszerárak alakulására, illetve az esetleges másodkörös hatások értékelésére figyelmet kell fordítani a következő hónapok döntéseinél - olvasható a jegyzőkönyvben.

Többen felhívták a figyelmet arra is, hogy a márciusi maginfláció meghaladta a jegybank prognózisát, ami arra utalhat, hogy a költségoldali inflációs nyomás fogyasztói árakba történő átgyűrűzésének csak a sebessége lassult, és a belföldi kereslet legfeljebb átmenetileg fékezheti. A tanácstagok ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a folyamat tartósságának megítéléséhez több időre van szükség.

Az inflációs kilátások megítélése azért különösen nehéz, mert nagymértékben növekedett a mezőgazdasági- és nyersanyag-árak volatilitása Az olajárak jelentős emelkedésének korrekciója az év további hónapjaiban a tagok többsége szerint nem zárható ki, különösen, ha a líbiai konfliktus rendeződik. Egyes tanácstagok bizonyos élelmiszerárak korrekcióját is elképzelhetőnek tartották a következő hónapokban, ugyanakkor többen a nyers élelmiszerek árainak tartós emelkedését várták. Elhangzott olyan vélemény is,
hogy az első negyedévben a hatósági intézkedések következtében a vártnál némileg kisebb áremelkedésre került sor.

A laza munkaerő-piaci kondíciók, és a költségsokkok visszafogott átgyűrűzése ellenére sem zárható ki, hogy a vállalatok erősödő költségérvényesítési szándéka növekvő inflációs nyomást okoz. Egyes tanácstagok emellett arra figyelmeztettek, hogy amíg a kormány beruházásösztönző lépései nem tudják érdemben kifejteni hatásukat, addig a beruházások csökkenése kedvezőtlenül hathat a potenciális növekedésre, és így az inflációs nyomást ellensúlyozó negatív kibocsátási rés (a potenciális és a tényleges növekedési ütem különbsége) a vártnál gyorsabban záródhat.

A tanács megítélése szerint elsősorban a régiós folyamatok, kisebb részben a belföldi fejlemények eredményeként Magyarország kockázati megítélése az elmúlt időszakban némileg javult, és a forint eszközök iránti befektetői érdeklődés is kedvezően alakult. A Széll Kálmán terv javította a befektetői megítélést, egyes tanácstagok szerint ugyanakkor a terv gyakorlati megvalósítását övező kockázatokat egyelőre nehéz megítélni. Többen úgy érveltek, hogy, hogy a kormány Széll Kálmán Terv melletti elkötelezettsége, és a konkrét intézkedések ismertetése védelmet nyújthat a kedvezőtlen külső tendenciák hazai kockázati megítélésre gyakorolt negatív hatásaitól.

MTI