"Egy atomreaktor önmagában még semmit sem jelent"
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója nem lát veszélyt a Líbiának szállítandó francia atomreaktorban, legalábbis mindaddig, amíg a létesítmény az ENSZ-szerv ellenőrzése alatt áll.
Mohamed el-Baradei a profil című osztrák hetilap hétfői számában megjelenő, de már a hétvégén kivonatosan ismertetett nyilatkozatában fejtette ki véleményét. "Önmagában egy nukleáris reaktor még semmit sem jelent, az atombombagyártás még távol van ettől" - mondta.
Franciaország és Líbia júliusban írta alá azt a memorandumot, amely atomreaktor szállítását irányozza elő az észak-afrikai országnak a tengervíz sótalanítására.
Az atomsorompó-szerződés betartásán őrködő ENSZ-ügynökség vezetője az iráni nukleáris programról - illetve arról a veszélyről, hogy Irán esetleg atomfegyvert vet be valamelyik szomszédos ország ellen - kijelentette: nem hiszi, hogy a térség bármely országa ilyen lépéshez folyamodna, hacsaknem "teljesen elment az esze".
Ezzel szemben aggodalomkeltőnek nevezte az Egyesült Államok közel-keleti stratégiájában bekövetkezett hangsúlyváltást, nevezetesen azt, hogy Washington egyes országoknak - köztük Izraelnek, Egyiptomnak és Szaúd-Arábiában - még a korábbinál is több pénzt ad fegyverkezésre. Ezzel csak egy újabb hidegháborút indíthat el - vélekedett a Nobel-békedíjas NAÜ-vezető a profilban.
Közölte, hogy a maga részéről egyáltalán nem nyugtalankodik az osztrák határ közelében működő, dél-csehországi temelíni atomerőmű miatt. A létesítmény évek óta viszály tárgya a nukleáris létesítményeket elutasító Bécs és az atomenergiát felhasználó Prága között. El-Baradei azt tanácsolta azt osztrákoknak, hogy kevésbé arra a tényre összpontosítsanak, hogy az atomerőmű létezik, mint inkább annak biztonságosságára. "Temelín miatt egyáltalán nem aggódom. Mondom ezt tiszta és nyugodt lelkiismerettel, annál is inkább, mert itt élek Bécsben" - hangsúlyozta.
Prága a szénerőműveket preferálja
"Magyarországnak nem kell atomerőmű!"
Csernobil új szarkofág nélkül egy ketyegő bomba
MTI
Mohamed el-Baradei a profil című osztrák hetilap hétfői számában megjelenő, de már a hétvégén kivonatosan ismertetett nyilatkozatában fejtette ki véleményét. "Önmagában egy nukleáris reaktor még semmit sem jelent, az atombombagyártás még távol van ettől" - mondta.
Franciaország és Líbia júliusban írta alá azt a memorandumot, amely atomreaktor szállítását irányozza elő az észak-afrikai országnak a tengervíz sótalanítására.
Az atomsorompó-szerződés betartásán őrködő ENSZ-ügynökség vezetője az iráni nukleáris programról - illetve arról a veszélyről, hogy Irán esetleg atomfegyvert vet be valamelyik szomszédos ország ellen - kijelentette: nem hiszi, hogy a térség bármely országa ilyen lépéshez folyamodna, hacsaknem "teljesen elment az esze".
Ezzel szemben aggodalomkeltőnek nevezte az Egyesült Államok közel-keleti stratégiájában bekövetkezett hangsúlyváltást, nevezetesen azt, hogy Washington egyes országoknak - köztük Izraelnek, Egyiptomnak és Szaúd-Arábiában - még a korábbinál is több pénzt ad fegyverkezésre. Ezzel csak egy újabb hidegháborút indíthat el - vélekedett a Nobel-békedíjas NAÜ-vezető a profilban.
Közölte, hogy a maga részéről egyáltalán nem nyugtalankodik az osztrák határ közelében működő, dél-csehországi temelíni atomerőmű miatt. A létesítmény évek óta viszály tárgya a nukleáris létesítményeket elutasító Bécs és az atomenergiát felhasználó Prága között. El-Baradei azt tanácsolta azt osztrákoknak, hogy kevésbé arra a tényre összpontosítsanak, hogy az atomerőmű létezik, mint inkább annak biztonságosságára. "Temelín miatt egyáltalán nem aggódom. Mondom ezt tiszta és nyugodt lelkiismerettel, annál is inkább, mert itt élek Bécsben" - hangsúlyozta.
Prága a szénerőműveket preferálja
"Magyarországnak nem kell atomerőmű!"
Csernobil új szarkofág nélkül egy ketyegő bomba
MTI
Megvitatnák a zaporizzsjai atomerőműben való amerikai jelenlét kérdését. 
