A híres anekdota szerint 1842. október 5-én Fáy András fóti pincéjébe szüretre hívta Vörösmartyt és néhány barátját. A barátok között ott volt Czuczor Gergely nyelvtudós valamint unokatestvére, Jedlik Ányos is, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, hanem a szódavíz magyar feltalálója is. Jedlik állítólag magával vitte a szüretre a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt. A legenda egyik változata szerint gyomorbántalmai miatt hígította a bort, egy másik változat szerint viszont Vörösmarty került némileg kapatos állapotba, és Jedlik jobbnak látta kissé lazítani az ivás tempóján.
Arról is megoszlanak a vélemények, hogy ki nevezte először spriccernek a szódás bort: talán Jedlik Ányos, talán Vörösmarty ízlelgette először a németes nevet. Abban fedik egymást a különböző legendák, hogy Vörösmartynak nem tetszett a szó, mivel úgy vélte: szép magyar megnevezést is ki lehet találni az italnak. Így születhetett a fröccs.
Nyilván nem véletlen egybeesés, hogy ugyanezzel a dátummal egy Vörösmarty-verset is ismerünk: a Fóti dal első versszaka szerint "Fölfelé megy borban a gyöngy; / Jól teszi. / Tőle senki e jogát el / Nem veszi."
Fröccs-listánk messze nem teljes, nem is lehet az - az ország különböző tájegységein számos változata és elnevezése alakult ki a szódás bornak. Ha ismer olyat, amit mi nem, ossza meg velünk és olvasótársaival, írjon hozzászólást! |
Bár a fröccs önmagában és összetevőnként is szorosan kötődik a magyar gasztro-kultúrához, mégis könnyen meggyűlhet a bajunk a pultosokkal, ha a kocsmában nem részletezzük, pontosan mit is szeretnénk inni, amikor fröccsöt kérünk. Saját tapasztalataink szerint a legritkább esetben ismerik a hosszúlépés vagy a házmester "receptjét", pedig ezeknél cifrább bor-szóda "koktélok" is vannak.
Fröccsök
Ha nagyfröccsöt kérünk, egy tökéletes világban 2 deci bort és 1 deci szódát csapolnak a poharunkba, a kisfröccs pedig 1 deci bor és 1 deci szóda keverékét jelenti. Illik még ismerni a hosszúlépést is, ami 1 deci borból és 2 deci szódából készül - tulajdonképpen a nagyfröccs fordítottja.
A házmesterhez nagyobb pohárra lesz szükségünk, ugyanis 3 deci bor mellé 2 deci szódát öntenek. Ismert ennek fordítottja is, a viceházmester, értelemszerűen 2 deci borral és 3 deci szódával.
Szintén fél liter az össztérfogata a manapság leginkább "négy-egyesként" ismert háziúrnak is: 4 deci bor mellé 1 deci szódát kell adagolnunk. A kis házmester ennek fordítottja, 4 deci szódához 1 deci bort adagolva készül.
A különleges kategóriába tartozik a Krúdy fröccs: az író szerint elég, ha a szóda csak megnevetteti kissé a bort, így 9 deci szőlőléhez mindössze 1 deci szódát kell spriccenteni. Ennek fordítottja a sóher fröccs.
A legextrémebb kategória képviselője az Újházy fröccs. Nevét Újházy Ede után kapta - a századelő neves színésze az Újházy tyúkhúsleves keresztapja is. Ez a fröccs kakukktojás, mivel nincs benne szóda: helyette kovászos uborka levével kell higítani a fehérbort. Állítólag bohémeknek kötelező ital, mivel kiváló orvosság a másnaposságra.
Érdemes leszögezni: a fröccs (száraz) fehérborból és szódából készül, egyik összetevő sem váltható ki mással. Ha igazi fröccsöt szeretnénk inni, szóda helyett ne használjunk ásványvizet. A pohárba először a bor kerüljön bele, utána spricceljük a szódát. Aki pedig kólát tölt a borba, az nem is ember.
Dinnyés meglepetések: Ön tudta?
Csak a fröccs adhat némi reményt
Vinagora borgála - először Magyarországon
A bor és szőlő városa lesz Esztergom?
A szemünk a vörösborra szavazna
Mindenféle ócska "lötty" nem lehet pálinka
Privátbankár