El kell halasztani a megszorításokat?

Elképzelhető, hogy további jegybanki támogatásra és a költségvetési megszorítások elhalasztására lesz szükség a világgazdaság második negyedévi lassulásának ellensúlyozására, derül ki a fejlett gazdaságokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetének (OECD) a csütörtöki jelentéséből.

A friss számítások szerint a korábban vártnál gyengébb lehet a hét legfejlettebb iparral rendelkező ország (G7) második félévi növekedése. A párizsi székhelyű szervezet szerint a G7 országaiban a harmadik negyedévben 1,4 százalékos, a negyedikben pedig 1 százalékos növekedés várható az első negyedévi 3,2 és a második negyedévi 2,5 százalékot követően.
   
Az OECD figyelmeztetett: a nyilvánosságra hozott adatok közvetlenül nem hasonlíthatók össze a júniusi előrejelzésekkel, hiszen más információkon alapulnak, ettől függetlenül tükrözik a piac csökkenő várakozásait. Míg korábban, éves összehasonlításban 2,8 és 2,7 százalékra becsülte az OECD az amerikai bővülés mértékét az év utolsó két negyedévében, addig a most nyilvánosságra hozott adatok rendre 2 és 1,2 százalékot növekedést jósolnak.
   
Az OECD hangsúlyozta, hogy nagy bizonytalanság övezi az előrejelzéseket: "még nem világos, hogy a lendületvesztés csupán átmeneti, vagy hogy inkább a fogyasztás struktúrájából fakadó alapvető hibákat jelez, amelyek a kormányzati költekezés csökkenésével felszínre törnek" - írta az OECD. Mindkét forgatókönyv más, és más költségvetési, illetve jegybanki lépéseket követelne meg.
   
Amennyiben a növekedés lassulása mögött hosszabb távon ható erők húzódnak meg, úgy a monetáris élénkítés eszköze lehet a megoldás: a kvantitatív (mennyiségi) lazítás mellett a zérushoz közeli kamatszint fenntartása is enyhítést nyújthat. Az OECD szerint "a fiskális konszolidáció is késleltethető, amennyiben azt lehetővé teszik a finanszírozási körülmények".
   
Kedvezőbb esetben, amikor a talpra állás lelassulása inkább átmeneti jellegű,  monetáris támogatás visszavonása néhány hónappal elhalasztható, de a tervezett költségvetési konszolidációt folytatni  ajánlott. 
   
A nyilvánvaló veszélyek mellett több optimizmusra okot adó körülményt is felsorol az OECD jelentése. Nem valószínű, hogy a következő időszakban csökkenne a beruházások mértéke, mivel jelenleg alacsony szinten van, a vállalati szektor erős profitkilátásokkal rendelkezik és a felhalmozott készletek további csökkentése sem valószínű. Összességében, az OECD államainak pénzügyi helyzete konszolidálódott és a fejlődő piacok továbbra is robosztus növekedési pálya elé néznek.
   
Az OECD tanulmányában kedvezőnek ítélte az inflációs helyzet alakulását. Annak ellenére, hogy a nyersanyagárak nőttek az elmúlt időszakban, az alapvető trend további csökkenés irányába mutat.
   
Várhatóan Németországban lesz a legnagyobb a visszaesés, ahol éves összehasonlításban a 9 százalékos második negyedévi növekedést követően rendre 0,7 és 1,1 százalékos növekedésre lehet számítani a harmadik és negyedik negyedévben. Az OECD vezető közgazdásza, Pier Carlo Padoan szerint "Németországban az építőipar okozza a visszaesést, de csökkent az ipari megrendelések száma is. Az export-orientált ipari növekedés lassulására kell számítanunk.
   
A brit gazdaság növekedése várhatóan a németországinál kisebb mértékben lassul: a harmadik negyedévben 2,7, a negyedikben 1,1 százalékos bővülésre számít az OECD a második negyedévi 4,9 százalékos fellendülés után. Japán vélhetően az év második felében sem tud nagyobb lendületet venni, a második negyedévben tapasztalt 0,4 százalékos eredmény után az év további részében 0,6, majd 0,7 százalékos GDP-növekedés várható éves összehasonlításban.

MTI