Első alkalommal marasztalta el hazánkat az Európai Bíróság az ÁFA-törvény kapcsán az uniós jog megsértése miatt. A bíróság kimondta, hogy az erre vonatkozó irányelvek nem teszik lehetővé a tagállamok számára, hogy a beszerzések ellenértékének megfizetéséhez kössék az ÁFA-különbözet visszatérítéséhez való jog gyakorlását Az Európai Bizottság a magyar ÁFA-törvény adóvisszaigénylési szabályai miatt indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen.
E szabályok szerint a cégek az államkasszába befizetendő ÁFA összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetett ÁFA-t, és amennyiben a levonható ÁFA összege meghaladja a befizetendő adóét (nagy gyakorisággal pl. exportőröknél), úgy a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól. Abban az esetben viszont, ha a cég valamely beszerzése ellenértékét a hozzá kapcsolódó ÁFA-val együtt ténylegesen még nem fizette meg üzleti partnerének, úgy az ezen ügylet keretében felszámítandó ÁFA összegével csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt ÁFA összege ekkor csak a következő adómegállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de csak akkor, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit.
Indokolatlan teher a vállalkozások számára
A bizottság úgy véli, hogy a magyar szabályozás nincs összhangban a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló uniós irányelvvel, mivel lehetővé teszi a cégek adóvisszaigénylési joga érvényesítésének vég nélküli elhalasztását, annak ellenére, hogy az uniós szerv szerint az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg. Ráadásul a magyar szabályozás oly módon sújtja az adóvisszaigénylési jog gyakorlásának elhalasztásával a vállalkozásokat, hogy közben a cégeket már az általuk szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások ellenértékének kézhezvétele előtt kényszeríti az ÁFA megfizetésére úgy, hogy az adó összegét a beszerzés ellenértékének megfizetéséig az ügyletben részt vevő mindkét féltől elvonja. Mindezzel Brüsszel szerint a magyar jogszabály indokolatlan terhet hárít a vállalkozásokra, azok pénzügyi likviditását és profitabilitását csökkentve.
|
ÁFA: nálunk is érkezik az egységes uniós irányelv Az Európai Unió Tanácsa nemrégiben elfogadta az áfa-irányelv végrehajtási rendeletét, amelynek célja, hogy biztosítsa az áfa-irányelv egységes alkalmazását, különös tekintettel az Európai Unió Bíróságának ítéleteiben foglalt elvek érvényesítésére. A rendelet legtöbb rendelkezése 2011. július 1-jén lép hatályba. Részletek>> |
A vég nélküli tologatások kora lejárt
Ítéletében az Európai Bíróság emlékeztetett arra, hogy az adólevonási jog az ÁFA mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható. Megállapították, hogy a vállalkozásokat megillető, az üzleti partner által előzetesen felszámított adó levonásához való jog nemcsak a megfizetett, hanem a fizetendő ÁFA-ra is kiterjed. Az irányelv szerint ugyanis az ÁFA-fizetési kötelezettség, valamint az ahhoz kapcsolódó adólevonási jog abban az időpontban keletkezik, amikor a beszerzés megtörténik, függetlenül attól, hogy a beszerzés ellenértékét kifizették-e vagy sem.
E körülmények között az Európai Bíróság kimondta, hogy az irányelv főszabály szerint nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a beszerzések ellenértékének megfizetéséhez kössék az ÁFA-különbözet visszatérítéséhez való jog gyakorlását.
Mindazonáltal megjegyezték, hogy a tagállamok az irányelvvel összhangban előírhatják az adóvisszaigénylési jog érvényesítésének elhalasztását, feltéve, hogy a cégek ilyen estekben is ésszerű határidőn belül megkapják az adóvisszatérítést. A bíróság szerint azonban a magyar szabályozás alapján egyes cégek arra kényszerülhetnek, hogy több alkalommal és az ésszerű határidőn belül történő adóvisszatérítés követelményével ellenétes módon vigyék át a következő adómegállapítási időszakra a visszatérítendő adókülönbözetet.
Mindezek alapján az Európai Bíróság megállapította, hogy a magyar szabályozás nincs összhangban az irányelv rendelkezéseivel.
Magyarország EU-hoz történt csatlakozása óta ez egyébként az első olyan kötelezettségszegési eljárás, amelyben hazánkat elmarasztalja az Európai Bíróság.
Az NGM szerint a döntés nem befolyásolja a hiányt
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint nem befolyásolja sem az idei, sem a jövő évi deficitcélt az Európai Bíróság döntése. Magyarország tartja a Széll Kálmán Tervben szereplő, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumban vállalt 2011-es 3 százalék alatti, és a 2012-es 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt. A Kormány, amennyiben a jövő évet illetően mégis szükséges lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében többek között a MOL részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét.
A NGM közölte, hogy Magyarország 2004-es Európai Unióhoz történő csatlakozása és 2010 júniusa között a hivatalban lévő kormányok nem tudták rendezni az ÁFA-visszatérítési szabályok uniós normákkal való összhangba állítását. Hangsúlyozták, hogy az Orbán-kormány hivatalba lépésekor már „csak” az Európai Bizottság Európai Bírósághoz benyújtott keresetét kapta meg.
Az Európai Bizottság 2007 márciusában indította meg Magyarországgal szemben a jogsértési eljárást, ennek ellenére az évek során nem történt érdemi előrelépés. A Bajnai-kormány először és egyben utoljára 2009 októberében közölte álláspontját, az ügyet azonban nem rendezte, a költségvetést és a vállalkozásokat érintő kérdést a jelenlegi kormányra hárította. Ezt követően döntött az Európai Bizottság a bírósági kereset benyújtása mellett, amelyet az éppen hivatalba lépő magyar kormány számára 2010. június 7-én kézbesítettek.
A Kormány az Európai Bíróság ítéletét tudomásul vette. A Nemzetgazdasági Minisztérium megteszi a szükséges intézkedéseket az ÁFA-szabályozást illetően, az alternatívákat a lehető legrövidebb időn belül a kormány elé terjeszti.
Az NGM vizsgálja a bírósági döntés költségvetési kihatásait, azt azonban már most kijelentették, hogy az ítélet nem befolyásolja az idei és a jövő évi hiánycélt.
Privátbankár
Magyarország az orosz-ukrán háború ezer napja alatt 98,5 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket. 
