Elképesztő lakásárak Moszkvában
A moszkvai lakásárak újabb rekordokat döntögetnek: csak idén január 1-je óta átlagosan 7,8 százalékkal nőttek, 4438 dollárról 4783 dollárra (mintegy 798 ezer forintról mintegy 855,7 ezerre), de a kis lakásoknál az emelkedés már 15-20 százalékot tett ki. Közben szintén gyors ütemben emelkedik az irodahelyiségek ára, illetve bérleti díja is.
A növekedés a panelben 8, az egyéb egyszerűbb lakásoknál 7, az úgynevezett business kategóriában 6,7 és a luxuslakásoknál 6 százalék volt eddig idén.
A Kommerszant szerint a leggyengébb minőségű kis lakások négyzetméterára olyan ütemben nő, hogy lassan drágább lesz a jó minőségű újakénál: a különbség már 20 százalék alatt jár, és tovább csökken. Ezt a szakértők azzal magyarázzák, hogy a vásárlók nem a négyzetméterárat, hanem a végösszeget nézik, s a jobb lakások általában nagyobbak.
Más szóval egy típus-panelházban egy 35 négyzetméter körüli lakás tavaly decemberben még 160 ezer dollárba, mintegy 28,6 millió forintba került, idén azonban már 190 ezret (33,9 millió forintnyit) kell fizetni érte, és már 225 ezer dollárért is kínálnak 33 négyzetméterest. A rubelben számított áraknál az emelkedés bő 1 százalékkal nagyobb volt, mint a dolláráraknál.
Az ingatlanközvetítők attól tartanak, hogy a különbség csökkenése újabb ingatlanpiaci stagnálást jelez előre, s nem tartják kizártnak, hogy a közeli hónapokban 20-30 százalékkal is eshetnek az árak.
A szakértők szerint a mostani szédületes iramú drágulás fő oka az, hogy a kereslet lényegesen meghaladja a kínálatot: különféle becslések szerint jelenleg 20-40 ezer lakás kínálnak, tavaly háromszor ennyi volt, de idén már mintegy tízszer ennyi a vásárolni óhajtók száma.
Egyes nézetek szerint a jelzálogkölcsönök feltételeinek változása is hozzájárult a kereslet hirtelen növekedéséhez, valamint az, hogy a befektetők elfordulnak az értékpapírpiactól, és ingatlanokba helyezik a pénzüket.
Moszkvában ugyan nagyon sok gazdag, sőt, nagyon gazdag ember él, de az átlagfizetés havi 1000 dollár körül jár, és persze sokan ennél jóval kevesebbet keresnek. Tavaly az infláció 11,9 százalékot tett ki, a nagyobb mértékben az élelmiszerárakban jelentkezett, így mindenkit közvetlenül érintett, és a tendencia idén is folytatódik.
Tempósan emelkedik az irodahelyiségek ára és bérleti díja is: a növekedés tavaly 40-60 százalékot tett ki, és a bérleti díj a napokban túllépte az évi 2000 dollár/négyzetméter összeget. A sok építkezés dacára még mindig nincs elég jó minőségű irodahelyiség, a kereslet e téren is nagyságrendekkel haladja meg a kínálatot, de a lakáspiaccal ellentétben az ingatlanosok az irodáknál csakis további emelkedésre számítanak. A vételár a belvárosban átlagosan 13665, a Szadovoje körúton kívül 5307 dollárt tesz ki, vagyis becslések szerint egy év alatt 65 százalékos az áremelkedés. Az átlag irodabérleti díj négyzetméterenként jelenleg a Szadovoje körúton belüli területen évi 1309 dollár/négyzetméter, azon kívül 695 dollár.
A növekedés a panelben 8, az egyéb egyszerűbb lakásoknál 7, az úgynevezett business kategóriában 6,7 és a luxuslakásoknál 6 százalék volt eddig idén.
A Kommerszant szerint a leggyengébb minőségű kis lakások négyzetméterára olyan ütemben nő, hogy lassan drágább lesz a jó minőségű újakénál: a különbség már 20 százalék alatt jár, és tovább csökken. Ezt a szakértők azzal magyarázzák, hogy a vásárlók nem a négyzetméterárat, hanem a végösszeget nézik, s a jobb lakások általában nagyobbak.
Más szóval egy típus-panelházban egy 35 négyzetméter körüli lakás tavaly decemberben még 160 ezer dollárba, mintegy 28,6 millió forintba került, idén azonban már 190 ezret (33,9 millió forintnyit) kell fizetni érte, és már 225 ezer dollárért is kínálnak 33 négyzetméterest. A rubelben számított áraknál az emelkedés bő 1 százalékkal nagyobb volt, mint a dolláráraknál.
Az ingatlanközvetítők attól tartanak, hogy a különbség csökkenése újabb ingatlanpiaci stagnálást jelez előre, s nem tartják kizártnak, hogy a közeli hónapokban 20-30 százalékkal is eshetnek az árak.
A szakértők szerint a mostani szédületes iramú drágulás fő oka az, hogy a kereslet lényegesen meghaladja a kínálatot: különféle becslések szerint jelenleg 20-40 ezer lakás kínálnak, tavaly háromszor ennyi volt, de idén már mintegy tízszer ennyi a vásárolni óhajtók száma.
Egyes nézetek szerint a jelzálogkölcsönök feltételeinek változása is hozzájárult a kereslet hirtelen növekedéséhez, valamint az, hogy a befektetők elfordulnak az értékpapírpiactól, és ingatlanokba helyezik a pénzüket.
Moszkvában ugyan nagyon sok gazdag, sőt, nagyon gazdag ember él, de az átlagfizetés havi 1000 dollár körül jár, és persze sokan ennél jóval kevesebbet keresnek. Tavaly az infláció 11,9 százalékot tett ki, a nagyobb mértékben az élelmiszerárakban jelentkezett, így mindenkit közvetlenül érintett, és a tendencia idén is folytatódik.
Tempósan emelkedik az irodahelyiségek ára és bérleti díja is: a növekedés tavaly 40-60 százalékot tett ki, és a bérleti díj a napokban túllépte az évi 2000 dollár/négyzetméter összeget. A sok építkezés dacára még mindig nincs elég jó minőségű irodahelyiség, a kereslet e téren is nagyságrendekkel haladja meg a kínálatot, de a lakáspiaccal ellentétben az ingatlanosok az irodáknál csakis további emelkedésre számítanak. A vételár a belvárosban átlagosan 13665, a Szadovoje körúton kívül 5307 dollárt tesz ki, vagyis becslések szerint egy év alatt 65 százalékos az áremelkedés. Az átlag irodabérleti díj négyzetméterenként jelenleg a Szadovoje körúton belüli területen évi 1309 dollár/négyzetméter, azon kívül 695 dollár.
MTI
A BUX 1333,65 pontos, 1,44 százalékos emelkedéssel 94 061,67 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken. 
