Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A kelet- és közép-európai régióban az olvasás a szabadidős tevékenységek rangsorában a filmek és a zene mögé szorult. Többen olvasnak újságot vagy magazinokat, mint könyveket.
A kelet- és közép-európai régióban, így Magyarországon is az olvasás a szabadidős tevékenységek rangsorában a filmek és a zene mögé szorult. A felmérések szerint ráadásul többen olvasnak újságot vagy magazinokat, mint könyveket.
Magyarország azonban még így is jobban áll, mint szomszédai: az európai mezőnyben a svédek, a britek és az oroszok mögött a negyedik helyet foglalja el a rendszeresen könyvet olvasók számát tekintve.
A GfK Piackutató Intézet globális fogyasztói trendeket vizsgáló felmérése 1997 óta évente mintegy 30 országban, 30 ezer ember megkérdezésével készül. A 2007-es tanulmány adatai azt mutatják, hogy a kelet- és közép-európai régióban a megkérdezettek 51 százaléka a mozi és a filmek iránt érdeklődik, zenét tízből négy válaszadó (42 százalék) hallgat, és csupán 33 százalék szeret olvasni. Ezen belül is a megkérdezettek többsége (66 százalék) újságot olvas, amit a magazinolvasás követ 43 százalékkal, és csak harmadik a könyvolvasás 38 százalékkal. Magyarországi viszonylatban újságolvasással 78 százalék, magazinolvasással 51 százalék, könyvolvasással 41 százalék tölti a szabadidejét.
A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2005 októberi felmérésének eredménye is azt mutatta: Magyarországon visszaesett a könyvolvasó felnőttek száma, és nőtt a nem olvasók aránya. A Libri Kft., a Líra és Lant Rt. és a Pécsi Direkt Kft. megbízásából készült, ezer fős reprezentatív mintán alapuló közvélemény-kutatás szerint 2005-ben a felnőtt lakosság negyede olvasott rendszeresen és egyharmada ritkán, míg 2002-ben még egyharmaduk olvasott rendszeresen és négytizedük ritkán. Három év alatt az egyáltalán nem olvasók aránya mintegy másfélszeresére, 27 százalékról 42 százalékra nőtt.
A sosem olvasók csaknem fele időhiánnyal indokolta, hogy nem olvas. Egyötödük állította: könyvet nem, csak rövidebb dolgot olvas, egyötödük arra hivatkozott, hogy fáj a szeme, csaknem ugyanennyien mondták nyíltan azt, hogy nem szeretnek olvasni.
Az adatok szerint egy felnőtt magyar átlagosan évi 7-8 könyvet olvas el, ezen belül a felnőtt lakosság 15 százaléka olvas átlagosan havi 1 könyvet, azaz ők tekinthetők valóban rendszeres olvasóknak. A legtöbbet a nők, az idősek, az iskolázottabbak, illetve a közép-magyarországiak és a dél-alföldiek olvasnak.
A könyvolvasók leginkább valamilyen irodalmat olvasnak: 38 százalékuk olvas gyakran szépirodalmat, 31 százalékuk szórakoztató irodalmat és 30 százalékuk tényirodalmat. A legkevésbé idegen nyelvű könyveket, művészeti köteteket, illetve ifjúsági és gyerekkönyveket olvasnak a válaszadók.
A Szonda Ipsos - Gfk Hungária 2007-es Nemzeti Médiaanalízis felmérése 16 ezer fő vizsgálatával arra mutat rá, hogy a megkérdezettek 16 százaléka állította: hetente többször olvas könyvet. A ritkábban olvasók és a szinte soha nem olvasók aránya a legmagasabb, 27 százalék.
Bár a felmérések szerint a könyvolvasás visszaszorul a szabadidős tevékenységek körében, megegyeznek az adatok arról is, hogy most nő fel az a generáció, amely a Harry Potter- és Tolkien-könyvek által megszerette az olvasást. A Tárki Társadalomkutatási Intézet felmérése szerint kétszer annyi nem kötelező irodalmat olvasnak a gyerekek, mint kötelezőt.
A GfK adatai pedig hangsúlyozzák azt is, hogy míg a könyvolvasásra globálisan a válaszadók 37 százaléka adja a fejét, ha hajszálnyival is, de jobb eredményt mondhat magáénak a kelet- és közép-európai (38 százalék), mint a nyugat-európai régió (37 százalék). Legnagyobb arányban a svédek (46 százalék), a britek (44 százalék), az oroszok (42 százalék) és a magyarok (41 százalék) olvasnak legalább hetente egy alkalommal könyvet.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A kelet- és közép-európai régióban az olvasás a szabadidős tevékenységek rangsorában a filmek és a zene mögé szorult. Többen olvasnak újságot vagy magazinokat, mint könyveket. 
Oroszország mindaddig nemet mond, amíg Ukrajna fegyvert kap a Nyugattól. 
