Csaknem 30 ezer feketemunkást csíptek fülön tavaly Magyarországon, és bár hat százalékponttal csökkent a munkaszerződés vagy bejelentés nélkül dolgozók aránya, a munkaügyi jogsértéssel érintett létszám 27 százalékát teszik ki ezek a munkavállalók. A fekete foglalkoztatási iparági megoszlását tekintve akad meglepetés is: az építőipart letaszították a dobogó tetejéről
A jogsértést elkövető 14.302 munkáltató közül az OMMF 11.075 vállalkozásra szabott ki munkaügyi bírságot, több mint 3,2 milliárd forint értékben.
A főfelügyelőség szerint a feketefoglalkoztatásban szembetűnő, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló új törvény jelentősen növelte a szabályszerű foglalkoztatás körét, ezért az OMMF továbbra is azt tervezi, hogy széleskörűen tájékoztatja a munkaadókat erről a foglalkoztatási formáról.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény tavaly augusztusban lépett életbe, a rendelkezés szerint ebben a formában a mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunkára, továbbá alkalmi munkára lehet munkavállalót alkalmazni, míg a korábbi törvény megtiltotta a mezőgazdaságon és az idegenforgalmon kívüli alkalmi munkavállalói tevékenységet.
A feketefoglalkoztatás ágazati megoszlása átrendeződött tavaly, hiszen az előző évekkel ellentétben már nem az építőipari vállalkozásoknál, hanem a nyomozási, biztonsági tevékenységet ellátó cégeknél volt a legtöbb feketemunkás: csaknem minden harmadik feketemunkást itt foglalkoztattak 2010-ben.
A nyomozási és biztonsági tevékenységet ellátó munkáltatók ellenőrzési aránya a tavalyihoz képest 11 százalékra emelkedett összefüggésben azzal a ténnyel, hogy a jogkövető foglalkoztatási gyakorlat ebben munkáltatói körben mutatta a legkedvezőtlenebb képet.
Az összesen 29.869 feketén foglalkoztatott munkavállaló 26 százaléka esett az építőipari vállalkozásokra, összhangban azzal, hogy az ellenőrzések legnagyobb része - csaknem negyede - az építőiparban volt. 2009-hez képest kissé csökkent a törvénytelenül foglalkoztatott létszám ebben az ágazatban, ez a gazdasági válság hatásaként is értékelhető.
Romlott ugyanakkor a feldolgozóipari munkáltatók "bejelentési kedve": 2009-ben a feketefoglalkoztatás 4 százaléka esett erre az ágazatra , míg tavaly 6 százaléka.
Kedvező változás történt a kereskedelmi vállalkozásoknál, mivel míg 2009-ben ez az ágazat "termelte ki" a harmadik legtöbb feketemunkást (10 százalék), 2010-ben 5 százalékra zsugorodott ez az arány annak ellenére, hogy minden negyedik munkaügyi vizsgálatot a kereskedelmi ágazatban végezte az OMMF.
A vendéglátásban a korábbi időszakhoz hasonló arányú, 6 százalék körüli maradt a bejelentés nélküli foglalkoztatás.
A feketemunkával kapcsolatban szembetűnő változás, hogy - a korábbi évekhez képest - jelentősen visszaesett 2010-ben a munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott munkavállalók aránya. Ennek főleg az az oka, hogy 2009 óta nem szükséges munkavállalási engedély a (korábban szabálytalan foglalkoztatással leginkább érintett) román munkavállalók magyarországi munkavégzéséhez.
MTI
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
