A Rába szennyezés megszüntetése érdekében Magyarország azt kéri Ausztriától, hogy vonassa vissza a habzás miatt részben felelős jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyét
A Rába szennyezés megszüntetése érdekében Magyarország azt kéri Ausztriától, hogy a burgenlandi tartomány illetékes hatóságával vonassa vissza a habzás miatt részben felelős jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyét - jelentette be Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter Budapesten.
A miniszter elmondta, hogy a kérés nyomatékosítására Magyarország az Európai Bizottsághoz is fordul.
Fodor Gábor a folyó hat éve tapasztalható habzása kapcsán kijelentette: "elfogyott a jó szándékú türelmünk". A magyar kérelem jogi formában azt jelenti, hogy a bőrgyár engedélyéhez még 2000-ben adott hozzájárulását Magyarország visszavonja. Ez a döntés csütörtöktől már hatályos. A habzásért további két, a határtól távolabb elhelyezkedő bőrgyár is felelős, ám ezeknek a vízjogi engedélyéhez Ausztria nem kért magyar hozzájárulást. Fodor Gábor utalt arra, hogy ezeknek a stájerországi üzemeknek a működése kapcsán Magyarország csupán azt a véleményét nyilváníthatja ki, hogy a gyárak működése jogszerűtlen.
Fodor Gábor döntéseit egy vízügyi szakembercsapat javasolta, akik három napja Budapesten tárgyaltak az osztrák-magyar határvízi bizottság keretében. Varga Miklós, a tárgyalásokon kormánymegbízottként részt vett szakállamtitkár beszámolt arról, hogy az osztrák szakértők vitatták a magyar döntések jogszerűségét.
A magyar álláspont szerint Ausztria megszegte a két ország között érvényben lévő szerződést, ugyanis az alapján nem lennének megengedhetőek vízminőséget hátrányosan befolyásoló tevékenységek. A folyóhabzás a határ menti településeknek komoly turisztikai és más gazdasági károkat okoz.
Varga Miklós szakállamtitkár a sajtótájékoztatón való részvétel alól "ügyesen kibújó" osztrák szakértők véleményét ismertetve közölte: a másik fél szerint nincs eljárásjogi háttér az engedélyi hozzájárulás visszavonásához. A magyar vélemény szerint viszont ha a kiadás feltételekhez volt kötve, akkor a visszavonás jogszerű - mondta Varga Miklós. A másik két bőrgyár esetében sincsen egyetértés, mert a magyar álláspont szerint ezek esetében is kellett volna hozzájárulást kérniük az osztrákoknak. A szakállamtitkár megjegyezte: a két ország delegált szakértői csak abban értettek egyet, hogy a határvízi bizottság keretein belül nem lehet megoldást találni a Rába problémáira.
Varga Miklós az MTI-nek elmondta, hogy a bőrgyárak ugyan tisztított, a határértékeknek megfelelő szennyvizet engednek a Rábába, ám a különböző szennyezőanyagok szinergikus hatása miatt mégis romlik a vízminőség. Ha a mikroorganizmusok szintjén még nem is figyelhető meg változás, de egyes felmérések szerint a nemes halak állománya már visszaesett - tette hozzá.
Fodor Gábor elmondta, hogy a vízminőség visszaállítása érdekében mindenképpen további lépések kellenek. Pert az állam maga nem fontolgat - jelezte. A miniszter hozzátette, hogy a Rába mentén élők ettől függetlenül indíthatnak polgári pereket.
Varga Miklós beszámolt arról is, hogy az osztrák szakértők tájékoztatást adtak a Rábát ugyancsak terhelő, de habzást nem okozó sószennyezésről. A fürstenfeldi geotermális hőerőműből a Lapincsba, majd onnan a Rábába kerülő só miatt a stájerországi tartományi hatóság államigazgatási eljárást folytat. A jogvita alapja, hogy a halállomány visszaesésére panaszkodó burgenlandi halászokat nem vonták be az engedélyezési folyamatba.
Magyarország jelezte, hogy csatlakozna az ügy rendezésébe, ám ezt a kérést osztrákok visszautasították, mondván: ezt az ottani szabályok nem teszik lehetővé - ismertette a szakállamtitkár.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A Rába szennyezés megszüntetése érdekében Magyarország azt kéri Ausztriától, hogy vonassa vissza a habzás miatt részben felelős jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyét 
Romániában a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek befagyasztását fontolgatják az új kormány programjának kidolgozása során. 
