Francia és német kutatóé a fizikai Nobel-díj

A számítógépes merevlemezek technikájának felfedezéséért ítélték oda a 2007. évi fizikai Nobel-díjat; a Svéd Királyi Tudományos Akadémia által kitüntetett, Albert Fert francia és Peter Grünberg német kutató azt a mágneses jelenséget fedezte fel, amely nélkül ma már egyetlen winchester sem boldogulna.

E jelenség felhasználása forradalmasította az adatok merevlemezről való visszakeresésének technikáit - áll az akadémia indoklásában. A felfedezés emellett főszerepet játszik a különböző mágneses érzékelőkben, és az elektronikai berendezések új generációjának kifejlesztésében, s emellett a nanotechnológia ígéretes területének az egyik első gyakorlati alkalmazásának tekinthető.

Grünberg és Fert 1988-ban, egymástól függetlenül fedezte fel az "óriás" mágneses ellenállás (GMR) addig teljesen ismeretlen fizikai jelenségét, amelynek során a mágneses erőben beálló nagyon gyenge változások sokkal nagyobb változásokat generálnak az elektromos ellenállásban. A mai számítógépek mágneses merevlemezén tárolt információkat ennek a hatásnak köszönhetően lehet a komputer által olvasható elektromos jelekké alakítani.

Ez a felfedezés tette lehetővé az elmúlt években a számítógépes merevlemezek radikális miniatürizálását, illetve a rajtuk tárolható információk mennyiségének jelentős növelését.

A közel két évtizeddel ezelőtti felfedezés Nobel-díjjal való jutalmazásán nincs mit csodálkozni. Szakértők szerint a tudományos Nobel-díjakat, de különösen a fizikai Nobel-díjat következetesen olyan tudósoknak ítélik oda, akik évekkel korábban lezárták már tudományos munkájukat, s arról bebizonyosodott, hogy további kutatások és fejlesztések alapjául szolgált.

A francia állampolgárságú Fert 1938-ban született Carcassonne városában, s 1976 óta a Paris 11 egyetem professzora. Kutatásait jelenleg a CNRS/Thales elektronikai cégcsoport általános fizikai részlegénél végzi, amelynek egyik alapítója volt 1995-ben. Az "óriás" mágneses ellenállás jelenségét még a Thomson CSF egyik laboratóriumával együttműködésben fedezte fel.

Grünberg 1939-ben született Pilsenben, s 1972 óta Németország egyik legnagyobb tudományos központjában, a Jülichi kutatási központ szilárdrészecske-kutató intézetében professzor.

Tavaly John C. Mather és George F. Smoot személyében két amerikai tudósnak ítélték a fizikai Nobel-díjat a világegyetem, a naprendszerek és a csillagok keletkezésével kapcsolatos, e folyamatok mélyebb megértését segítő kutatómunkájukért. A kitüntetés tízmillió svéd korona, (közel 1,1 millió euró) pénzjutalommal jár.

Az orvosi és a fizikai Nobel-díj bejelentése után szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj, pénteken pedig a Nobel-békedíj idei kitüntetettjeit nevezik meg - utóbbit a norvég fővárosban, Oslóban. A svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj új tulajdonosát jövő hétfőn hirdetik ki.

A díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, az alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló oklevélen és az aranyérmen kívül minden díj mellé 10 millió svéd koronás (közel 1,1 millió eurós) pénzjutalom is jár.

Orvosi Nobel-díj: beletúrtak az egerek génjeibe
Átadták a Nobel-díjakat

MTI