Hazaköltöznének a Romanovok

A Romanov-ház kész Oroszországba települni, amint az orosz állam elismeri történelmi státusát, és semmiféle restitúciót, kártalanítást nem igényel - mondta el moszkvai sajtóértekezletén a cári család kancelláriájának vezetője, Alekszandr Zakatov, aki nem zárta ki, hogy a család a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul rehabilitálásának ügyében.

"Elegendő az uralkodóház történelmi intézményként való elismerése, anélkül, hogy a köztársasági berendezkedés megváltozna. Elég, ha az állam kialakítja saját viszonyát az uralkodóházhoz, mint a múlthoz való kapcsolatot biztosító struktúrához" - mondta. Megemlítette, hogy számos kelet-európai országba, így Bulgáriába, Romániába és Szerbiába is visszatértek az egykori uralkodó dinasztiák képviselői, akik "részt vesznek a társadalmi életben, saját népük körében élnek, és a történelem őrzői".

"Nálunk is bekövetkezhet ugyanez" - mondta Zakatov, aki egyben a Madridban élő Marija Vlagyimirovna Romanova nagyhercegnő és fia, Georgij (trónörökös) szóvivője.

Elmondta: a Romanov-család nem zárja ki, hogy az utolsó cár és családja rehabilitálása ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Mint mondta, előbb végig akarták járni az orosz alkotmány által biztosított összes jogi lehetőséget.

Zakatov szerint Marija Vlagyimirovna nagyhercegnő - aki magát a Romanov-család fejének tekinti - mindenképpen törekedni fog arra, hogy "külső szervek rábírják az Oroszországi Föderációt a cári család tagjainak rehabilitálására". Amennyiben a strasbourgi bírósághoz fordulnak, eljárásrendi kérdéseket vetnek fel - mondta.

Idén november 8-án az orosz legfelsőbb bíróság elutasította a cár és családja rehabilitálására vonatkozó keresetet, helyben hagyva a legfőbb ügyészség korábbi döntését. Az indoklás szerint II. Miklós cár, felesége és öt gyermeke, akiket 1918-ban lőttek agyon, nem tekinthetők a politikai represszió áldozatainak. Oroszországban a család még egy instanciához fordulhat, a legfelsőbb bíróság elnökségéhez, s ezt még idén meg szándékoznak tenni.

Elmondta azt is, hogy a terjengő híresztelésekkel szemben II. Miklós cár után nem maradt hatalmas vagyon külföldi bankokban. "A cár külföldön tartott pénzét az I. világháború idején elköltötte gyógyszerekre és fegyverekre. Csak olyan betétek maradtak meg, amelyeket az  Oroszországgal háborúban álló államokban befagyasztottak,  ezeket viszont felemésztette a háború utáni infláció" - mondta. Ami pedig az oroszországi vagyont illeti, azt a bolsevikok 1917 után államosították.

.Megtalálták a nagyhercegnő és a trónörökös maradványait

MTI