Az államháztartás központi alrendszerének április havi többlete 75,9 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 101,1 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 5,9 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 31,1 milliárd forintos deficittel zártak.
2010-ben az államháztartás központi alrendszerének április végi deficitje 637,0 milliárd forint lett, mely az éves teljesítés 73,2%-a volt. 2010 áprilisában az államháztartás központi alrendszere 27,1 milliárd forint deficitet mutat, ehhez képest tehát az idei teljesítés 103 milliárd forinttal kedvezőbb - írja az NGM.
Az április végi egyenleg alakulásának fontosabb okai
A központi költségvetés 2011. évi hiányának alakulását egyrészt egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutásai okozzák, mindenekelőtt az, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból (vagyis a magánnyugdíjpénztárakból átterelt pénzek) származó bevételek mintegy 528 milliárd forint összege a második félévben teljesül.
Az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1025/2011. (II. 11.) Korm. határozat és a költségvetési törvény módosításának megtakarítási intézkedései (összesen 250,3 milliárd forint) is nagyobbrészt csak az év hátralévő részében eredményeznek hiánycsökkenést.
Mindezek együttesen biztonságosan tarthatóvá teszik a 2011. évi költségvetés 2,94%-os hiánycéljának tartását - még akkor is, ha az NGM múlt hónapban publikált prognózisa szerint a következő negyedév végén a kumulált egyenleg akár az előirányzat 170% fölé is felkúszhat. A fent említett tételekkel viszont elérhető lesz a hiánycél.
Az NGM a múlt havi hiányadat mellett tette közzé egész éves prognózisát
Ha az április végi egyenleget (666,2 milliárdos deficit) a magánnyugdíjból származó bevételek időarányos teljesítésével korrigáljuk, akkor a hiány 490 milliárd forintra csökken, ami az éves előirányzat 71,3%‑a.
Meg kell azonban jegyezni, hogy az áprilisi javulás – hasonlóan az előző hónapok romlásához – jelentős részben éven belüli eltérő bevételi és kiadási lefutásnak köszönhető.
Mégis, honnan van a többlet?
Bevételek
A központi költségvetés április havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest mintegy 48 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek. A bevételeken belül elsősorban a személyi jövedelemadó bevételek, az általános forgalmi adó, valamint a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei teljesültek kisebb összegben.
Kiadások
A központi költségvetés április havi kiadásai közel 191 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A nagyságrendileg a legnagyobb elmaradás a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatoknál figyelhető meg, aminek részben ütemezési okai vannak, illetve egyes kiadási tételek kiesései (pl. a 2010. évi eseti kereset-kiegészítés második részének kifizetése, a 2010. évi országgyűlési választások költsége). Emellett azonban alacsonyabb összegben realizálódtak az egyedi és normatív támogatások, a lakástámogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai, valamint a kamatkiadások is.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2011 áprilisában 49,3 milliárd forintot tettek ki, 24,4 milliárd forinttal maradtak el az előző év megfelelő időszaki értékétől, a kamatbevételek pedig 10,5 milliárd forintos szintet érték el, 0,1 milliárd forinttal magasabbat, mint az előző évben.
A nettó kamatkiadások (38,7 milliárd forint) összességében 24,6 milliárd forinttal lettek kisebbek az előző évinél. A kamatfizetések éven belüli lefutása évről évre számottevően eltér a finanszírozási terv sajátosságainak megfelelően, ez okozta az eltérést. Erre vezethető vissza, hogy az adósságtömeg és a hozamok előző évihez képest magasabb szintje mellett következett be havi szinten a nettó kamatok csökkenése. Az előző évinél az adósságállomány 7,2%-kal volt magasabb (az egyelőre csak március végére rendelkezésre álló adatok szerint), és a forint hozamok is magasabbak voltak 80 bázisponttal 2010 áprilisához képest.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 31,1 milliárd forintos hiányának alakulásánál figyelembe kell venni egyrészt, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékbevételek 2011 áprilisában már a teljes járulékbefizetést tartalmazzák.
Másrészt, míg 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap többféle jogcímen részesült támogatásban a központi költségvetésből, addig 2011 áprilisában e támogatások már teljesen megszüntetésre kerültek. A kieső támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel fogja a második félévben pótolni.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok április havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevételei 14,5 milliárd forinttal, a kiadásai 4,0 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A bevételi elmaradás oka elsősorban az, hogy jogszabályváltozás következtében a rehabilitációs hozzájárulás már nem a Munkaerőpiaci Alap bevételei között jelenik meg, hanem a költségvetés közvetlen bevételét képezi.
Privátbankár - Zsiborás Gergő