.jpg)
A jelentés szerint a makrogazdasági folyamatok az idén nagyrészt megfelelnek a konvergencia programban valószínűsített pályának. Kivétel ez alól a mezőgazdaság, amelynek ilyen jelentős mértékű - a második negyedévben mintegy 7 százalékos - visszaesésére nem lehetett számítani.
A fiskális kiigazítás növekedési áldozattal jár, az első negyedévben a GDP 2,7 százalékkal bővült, a növekedés üteme azonban a második negyedévre 1,2 százalékra esett vissza, így az első félévben 1,9 százalék nőtt a GDP az egy évvel korábbihoz képest. A jelentés szerint a második félévben a növekedési ütem ismét 2 százalék fölé gyorsulhat, ezért nem indokolt a programban szereplő 2,2 százalékos éves előrejelzés módosítása.
Az állam által nyújtott nem piaci szolgáltatások (közigazgatás, egészségügy és oktatás) teljesítménye a fiskális konszolidáció miatt 4,5 százalékkal esett vissza, ami jelentősen mérsékelte a GDP növekedési ütemét. Ez, illetve az építőipar és a mezőgazdaság összesen 1 százalékponttal mérsékelte a növekedést - fűzik hozzá.
A felhasználási oldalon a GDP lassulását elsősorban a végső fogyasztás, azon belül is főként az egészségügyi kiadások szűkülése miatt erőteljesen visszaeső természetbeni juttatások markáns - az első félévben 9 százalékos - visszaesése okozta. A háztartások fogyasztási kiadása a 6 százalékot meghaladó reálbércsökkenés ellenére sem esett vissza számottevően - fűzik hozzá.
A konvergencia program azzal számolt, hogy 2007-ben mintegy 4 százalékos reálbércsökkenés következik be. Az első félévben a reálbércsökkenés a közszférában meghaladta a 9 százalékot, a versenyszférában 5 százalék körüli volt. Utóbbi, vártnál magasabb béremelési ütemét a gazdaság fehéredésével magyarázzák, ami a jelentés szerint 2006-ban 0,7 százalékpontot, míg 2007-ben 1,5-2,1 százalékpontot tesz ki a versenyszférában.
Hozzáteszik: az év második felében a reáljövedelmek kedvezőbben alakulnak, így nem várható a háztartások fogyasztási kiadásának jelentős csökkenése.
A feldolgozóipari beruházások az első félévben jelentősen, 36,9 százalékkal nőttek, az állami beruházások visszaesése miatt azonban nemzetgazdasági szinten a növekedés csak 0,2 százalék volt. A második félévben javulhat a kép és tarthatónak látszik a programban vázolt 2-2,5 százalékos dinamika - derül ki a dokumentumból.
Az év egészében a jelentés szerint 15 százalékos export és 12 százalék körüli importbővülésre lehet számítani. A folyó fizetési mérleg hiánya alacsonyabb lehet a vártnál, csak némileg haladja meg a GDP 4 százalékát.
Az infláció szeptemberben várhatóan 6 százalékra csökken. A következő két-három negyedévben bekövetkező, 10 százalékot megközelítő élelmiszerdrágulás többletinflációs hatása az idén 0,2-0,3 százalékpont lehet. Inflációt növelő kormányzati intézkedésekre az idén már nem kerül sor, az éves index a korábban jelzett 7 százalék helyett 7,5 százalék lehet.
Az évközi adatok azt jelzik, hogy az államháztartás ESA95 szerinti hiánya az áprilisban lefelé módosítottnál is kedvezőbb, a GDP 6,4 százaléka lehet. A nyolc havi egyenlegek alapján az előrejelzés biztosan teljesülhet, sőt elegendő nagyságú tartalékot tartalmaz. Az eredeti tervnél kisebb hiányhoz hozzájárul, hogy a kamatkiadás az idén 130 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékával kevesebb lehet az eredeti költségvetési előirányzatnál.
Az államadósság a félév végén a 12 havi kumulált GDP 65,9 százalékát tette ki, az április jelentés év végére 66,2 százalékos adósságrátát prognosztizált. Az adósságráta a korábbi éveknél mérsékeltebben emelkedik az erősödő forintárfolyam, a mérséklődő hozamok és az alacsonyabb államháztartási hiánynak köszönhetően.
A kiigazítás fenntarthatóságát szolgáló strukturális intézkedések között található a jelentésben a központi közigazgatás átszervezése, létszámának csökkentése, és a területi szervek konszolidációja. A helyi önkormányzatoknál bevezetett pénzügyi ösztönzők elősegíthetik a közszféra működési kiadásainak konvergencia programmal összhangban való, GDP arányos mérséklődését. Az egészségügyben az intézkedések végrehajtása és azok költségvetési hatása a tervezettek szerint alakul. A gyógyszertámogatási rendszert és a gyógyszerpiacot érintő intézkedések hatására az idén reális esély mutatkozik a költségvetési előirányzat betartására, az eddigi tartós tendenciával ellentétben - áll a jelentésben.
Nem bírják a vállalkozók: 70 ezren bedobták a kulcsot
Nehéz tapsolni: kisebb hiány, de nagyobb infláció
Gyurcsány bűvös száma: 48
MTI