"Úgy tűnik, a DNS-károsodás az a jel a sejtekben, mely elindítja a lebarnulást" - mondta Dorothy Bennett, a londoni St. George Egyetem sejtbiológusa, az egyik dolgozat szerzője. Mivel a DNS-károsodás a rákot elindító mutációk első lépése, ezért nem beszélhetünk biztonságos lebarnulásról.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a túlzott mennyiségű ultraibolya-sugárzás évente 60 ezer ember halálát okozza, legtöbbször a melanóma elnevezésű bőrrák öl. Az ibolyántúli sugárzás által kiváltott károsodás és a bőrrák közti összefüggés eddig is ismert volt, ám a Pigment Cell and Melanoma Research című szakfolyóiratban legújabb számában megjelent áttekintés szerint már egészen kis dózisban is veszélyes e sugárfajta.
Az ultraibolya sugárzás ugyanakkor fontos az emberi szervezet számára, mert segítségével állítja elő a D-vitamint, ám a lebarnuláshoz szükségesnél sokkal kisebb dózisra van ehhez szükségünk - állítja Bennett. A kutatók elsősorban a fiatalok figyelmét kívánják felhívni az élet során felhalmozódó DNS-károsító veszélyre, mert úgy vélik, körükben újra divat lett a bronzos árnyalatú test.
Égés, rák: naptejjel csak rontunk az esélyeinken?
Aki napozik, tovább élhet - a bőrrák ellenére is
MTI