Kétszer nagyobb fizetésemelés a fizikai dolgozóknak - miért?

Néhány jellemzően "zsebbe" is fizető ágazat - például az építőipar - kiugró bérnövekedése, valamint az alacsonyabb átlagfizetésű fizikai dolgozók szellemi foglalkozásúaknál csaknem kétszer gyorsabb béremelkedése a bérinfláció mellett fehéredési folyamatra is utal - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzéséből.

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült mai előrejelzése szerint az év során fennmarad az első hónapok viszonylag kedvező növekedési üteme. Az infláció már nem emelkedik tovább, szeptembertől pedig kifejezett esése várható. A reálkeresetek az év elején 7%-kal csökkentek, de az éves átlagos mérséklődés 5%-nál kevesebb lesz.

Az ipari termelés idén is tartja 10% körüli ütemét. Az első két hónapban az export közel 20%-kal, a belföldi értékesítés minimálisan emelkedett. Kiemelkedő volt az építőanyagok, a járművek, valamint a villamos gépek és műszerek gyártásának bővülése, az élelmiszeripar viszont stagnált. Az építőipar februárban 2005 óta nem tapasztalt ütemben, csaknem 10%-kal növelte teljesítményét, részben az alacsony bázis, részben a kedvező időjárás következtében. A kiskereskedelmi forgalom ha lassan is, de tovább nőtt. Továbbra is szárnyal a külkereskedelem, január-február során az export több mint 20%-kal, s az importnál 2 százalékponttal gyorsabban bővült.

Állás és Karrier - Munkaerőpiaci körkép minden csütörtökön a 16.30-as hírek után a Gazdasági Rádióban! Hallgassa meg korábbi műsorainkat!

Februárban a bruttó keresetek növekedési üteme ugyan a versenyszektorban 2,5 százalékponttal lassult januárhoz képest, azonban ez is az 5,5-8%-os OÉT-megállapodás felső határa. Néhány jellemzően "zsebbe" is fizető ágazat - például az építőipar - kiugró bérnövekedése, valamint az alacsonyabb átlagfizetésű fizikai dolgozók szellemi foglalkozásúaknál csaknem kétszer gyorsabb béremelkedése a bérinfláció mellett fehéredési folyamatra is utal. A költségvetési szektorban az első két hónapban - az áthúzódó hatások és a minimálbér emelése, valamint a bérstop együttes hatására - mintegy 4%-kal emelkedett a bruttó kereset. A II. félévben pedig kb. 4%-os béremelésre kerül sor a 2008 januárjában kifizetendő 13. havi bér felének terhére. A KSH számításai szerint a nemzetgazdaságban a bruttó és nettó keresetek között eddig 6 százalékpontos olló alakult ki a járulékok emelése, a szolidaritási adó valamint a minimálbér teljes adómentességének megszűnése következtében.  Így - 8,3%-os infláció mellett - a reálkeresetek 7,2%-kal csökkentek. Az év egészében az infláció mérséklődése és a nettó keresetek emelkedése következtében 5% körüli reálbércsökkenés várható, vagyis keresleti oldalról egyelőre nem fenyeget inflációs veszély.

A versenyszférában foglalkoztatottak száma 1,5%-kal emelkedett, a költségvetési szektorban dolgozóké viszont 3,5%-kal csökkent az első két hónapban, miközben a munkanélküliségi ráta az I. negyedévben nem változott. Az egyes területeken valóban bővülő munkaalkalmak, valamint a kedvező időjárás mellett ebben is szerepe lehet a legális foglalkoztatás terjedésének.

A magyar gazdaság iránti bizalom növekszik, az idei államháztartási folyamatok a tervezettnél kissé kedvezőbben alakulnak. A kormány és a jegybank együttműködése javul. A forint tartósan erős, s ugyan átmenetileg még magas az infláció, de ősztől az áremelkedés jelentősen lassul. Mindez már most megteremti a fokozatos kamatcsökkentés feltételeit. Az év végére 6-6,5%-os jegybanki alapkamat valószínű, miközben a forint némi hullámzás mellett a jelenleginél akár kissé gyengébb is lehet.

A GKI előző két havi előrejelzése:
A deficit csökken, a fizetésünk kevesebbet ér
Nehéz márciust jósolnak a forintnak