Ki profitál az intelligens irodaházakból?

Korábbi elemzésünkben „A jövő az intelligens épületek irányába mutat” címmel bemutattuk az intelligens épület ismérveit, a főbb paramétereket , elemeztük a rendszer előnyeit, költségcsökkentő tényezőit. Tovább göngyölve a fonalat jelen elemzésünk a bérlő, illetve a fejlesztő szemével kívánja ezeket az előnyöket szemlélni és arra próbál rávilágítani, hogy az integrált épület-felügyelet hogyan segíti a hatékonyságot, biztonságot, a költségek csökkentése mellett.

Az épületautomatizálási rendszerek (kártyaleolvasó, kamerás megfigyelő rendszer, tűzjelző, személy és tárgykövető rendszerek, energia menedzser) integrálásával az egyes részlegek megosztják egymással az információkat és a létfontosságú épületkezelési, felügyeleti funkciók központosítva jelennek meg. Az integrált megoldás lehetővé teszi, hogy az épületautomatizálási folyamatok a különböző rendszerek összes elérhető információja alapján, azokat felhasználva működjenek. Ezzel nő a termelékenység, és egyúttal csökkennek a költségek (energia, telepítés és üzemeltetés), valamint az üzemeltetési kockázat. Az integrált rendszerek főbb jellemzői a hatékonyság, a biztonságosság, a termelékenység és a takarékosság.

 

Az épületautomatizálás piacán megjelenő innovatív technológiákban a létesítményüzemeltetők, biztonsági vezetők, a beruházók és a bérlők számára is olyan előnyök rejlenek, amelyek nemcsak meggyorsítják a munkát, de számos egyéb járulékos előnnyel járnak.

A fent felsorolt, az üzemeltetők számára előnyös tulajdonságok végső haszonélvezője azonban a bérlő. Aki számára további előnyt jelent, hogy a biztonsági és a vállalati rendszerek integrálásának lehetőségei gyakorlatilag korlátlanok. Nagy jelentősége van a vállalat egyedi igényeinek meghatározásának és a használható technológia megismerésének.

Az integráció egyik előnye az, hogy értelmet ad a rengeteg begyűjtött adatnak. A belépő kártyát egyre szélesebb körben lehet felhasználni, az emberek beléptetésétől személyes információk tárolásáig, az étel és ital automaták forgalmának feljegyzésétől a kezelői hozzáférés megtagadásáig. Ezeknek a kártyáknak a felhasználása akár a közvetlen költségekre is hatással lehet, hiszen a rendszer alkalmas arra, hogy a beléptetésnél indítsa be a felhasználóra érvényes alkalmazásokat: szoba világítás, hőfok beállítás. Ilyen és hasonló jellegű fejlesztésekkel a szervizdíj akár 10–20%-os csökkenését is el lehet érni a bérlőknek, felhasználóknak, attól függően, hogy milyen mértékű a rendszer integrációja.

Ilyen rendszereknél a vállalatszintű integrálás is megoldható, mely lehetővé teszi az információk megosztásáról az információk menedzselésére való átállást. Az épület-felügyeleti rendszer kapcsolódhat a vállalatirányítási rendszerhez, amellyel így áttekinthetővé válik az alkalmazottak munkája, és a cég működése. Az automatikus jelentések hatékony eszközt jelentenek a költségek ellenőrzésében, hiszen az energia-, légkondicionálási, világítási és biztonsági költségekre vonatkozó heti vagy havi jelentésekben az integrált rendszerek képesek az üzemeltetési költségek pontos részletezésére. Ezen kívül a rendszer alkalmas a munkaidő és a jelenlét figyelésére, mely elektronikus adatokat szolgáltathat a bérelszámolásnak – összegezte Kalmár Zoltán a konferencián elhangzottakat.

 

Az irodaépületek versenyében a fejlesztők igyekeznek minél többet nyújtani, minél alacsonyabb költségek mellett, így elkerülhetetlenül szembesülnek azzal a kérdéssel, hogy hogyan növelhetik épületük teljesítményét úgy, hogy egyúttal csökkenjenek a kiadások, és a kényelem se szenvedjen csorbát. Ráadásul az okos épületek bizonyítottan bevételnövelők, hiszen a hagyományos épületeknél gyorsabban lehet bérbe adni őket és nagyobb bérleti bevételeket nyújthatnak.

Az energiaárak növekedése mellett gondot okoz az üzemeltetési költségeket kordában tartása, amelyet vagy a szolgáltatási színvonal csökkentésével , vagy pedig az energiafelhasználás optimalizálásával lehet elérni. Ez utóbbi megoldással viszont tartani, sőt emelni lehet a szolgáltatási színvonalat A beléptető rendszer által összegyűjtött adatok segíthetnek az épület terhelésének előrejelzésében azzal, hogy követhetővé, kiértékelhetővé teszik az emberek épületen belüli mozgását. Ez pedig fontos információ a hűtési, fűtési, világítási és közműellátási rendszer, valamint az épületfenntartás számára, és ennek ismeretében megtervezhető például a legmegfelelőbb takarítási és karbantartási menetrend is.

További fontos előny az üzemeltetők számára, hogy a rendszer bármilyen pontból, távoli számítógépről, akár interneten elérhető, hozzáférhető, így lehetőség nyílik egy esetleges hiba azonnali orvoslására. A rendszer használatával csökkenthetőek a fenntartási és adminisztrációs költségek, mivel a digitális adatbázis kezelő rendszerek emberi közreműködés nélkül működhetnek. Az integrált épületautomatizálási vezérlés akár 20-30%-kal növelheti a kezelő hatékonyságát, aki veszélyhelyzet esetén egyértelmű képet kap a hibáról és a rendszer utasításokkal látja el a teendőkkel kapcsolatban, nagy mértékben csökkentve az emberi tényezőből adódó hibalehetőséget.

Jelenleg az ilyen rendszerek terjedését lassítja, hogy az épületek fejlesztése során általában külön-külön alvállalkozókat bíznak meg a gépészeti rendszerek, az elektromos hálózat, a tűzjelző és biztonsági rendszerek tervezésével, sőt gyakran megint mást ezek telepítésével. Ilyen körülmények között elképzelhetetlen a rendszerek integrálása, hiszen különböző típusú gépek kerülnek kivitelezésre, különböző szoftverek segítik a működésüket is. Problémát jelent az is, hogy a generál kivitelező célja minél olcsóbban, minél egyszerűbben kivitelezni a projektet, így a hosszú távon gazdaságosabb megoldások nem, vagy csak ritkán kerülnek kivitelezésre. Megoldás lehetne, ha a fejlesztők kivennék az épületautomatikai rendszereket a generál tenderből és egyetlen céget bíznának meg, amely az igényfelméréstől, a tervezésen át a kivitelezésig minden munkafázist elvégez. Általánosságban elmondható, hogy a végfelhasználó profitál a legtöbbet az ilyen rendszerekből. Megnehezíti a helyzetet, hogy - mivel a legtöbb fejlesztés spekulatív beruházás -, a tervezéskor nem lehet tudni, hogy mi lesz a későbbi bérlő, felhasználó pontos igénye. Az integrált épületautomatizálási rendszereket viszont kivitelezés után igen költséges, illetve sok esetben lehetetlen megoldani, beépíteni.

 

Fontos, hogy az integrált épületautomatizálási rendszer kialakítását tervező vállalat ismertesse a döntéshozókkal a rendszer előnyeit: magasabb biztonsági szint, gyorsabb működés, korai helyzetfelismerés; bérlők, alkalmazottak, mindennapi feladatainak támogatása; üzletmenet támogatása; jövőbeli fejlesztések egyszerű adaptálása; ügyfelek teljes körű kiszolgálása; energia fogyasztás optimalizálása; és végül de nem utolsó sorban a kényelem, biztonság és hatékonyság!