Kiváló mutatók: mi lenne az iparral export nélkül?

Az ipari kibocsátás februári, több mint 14 százalékos – a januárinál nagyobb mértékű – bővülésében az előző évi alacsony bázis hatása is érvényesül. Tavaly februárban a termelésben kisebb mértékű, 8,2 százalékos volumennövekedést mértünk. Az ipari termelés motorja változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye, a hazai eladások nem érték el a 2010. februári szintet.

Az ipari export 2011 első két hónapjában és februárban közel azonos mértékben, 18,5, illetve 18,4 százalékkal bővült 2010 azonos időszakához viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év második hónapjában a feldolgozóipari kivitel közel háromtizedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene átlag feletti mértékben, 24,1 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export egynegyedét adó járműgyártás kivitele 17,2 százalékkal volt magasabb.

Az ipar január–februári belföldi értékesítése 6,3, a februári ennél kisebb mértékben, 2,7 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év második hónapjában 4,6 százalékkal nőttek, amihez elsősorban az igen alacsony bázis járult hozzá.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 februárjában a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 15,5 százalékkal emelkedett. A csekély súlyú bányászat volumene 43,4 százalékkal bővült, nagyrészt a földgázkitermelés, valamint a kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás alágazatok kiemelkedő teljesítményének köszönhetően. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 2,1 százalékkal haladta meg a 2010. évi bázis szintjét, elsősorban az előző évinél hidegebb időjárás hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2011 februárjában a 2010. februári átlagos középhőmérsékletnél 0,6C-kal kevesebbet mértek).

2011 februárjában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül – egy kivételével – mindegyikben termelésbővülést regisztráltunk. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen, 27,2 százalékkal bővült. Az alágon belüli növekedés motorját a híradás-technikai berendezések iránti tartós keresletélénkülés jelenti.

A második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés közel egyötödét jelentő járműgyártás kisebb mértékben, 13,9 százalékkal emelkedett. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés csaknem egytizedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben, 1,4 százalékkal nőtt, nagyrészt az értékesítés egyharmadát kitevő exporteladások élénkülésének köszönhetően; a hazai eladások csökkentek.

A feldolgozóipari termelésből mintegy 8 százalékot képviselő gép, gépi berendezés gyártása 40 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az alág jó teljesítményét a rendelésmutatók is tükrözik. Számottevő volumenbővülést regisztráltunk a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási (20,9 százalék), valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában (15,9 százalék) is. Tartóssá vált a növekedés a legkisebb súlyú alágban is: a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 30 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor, nagyrészt a külpiaci értékesítés kedvező alakulása eredményeként.

2011 februárjában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentősen, 28,3 százalékkal nőtt 2010 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 29,6, az új belföldi rendelések 16,7 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 19,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
2011 első két hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 8,2 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében – a 2010. ilyenkori 9,6 százalékos létszámcsökkenéssel szemben – 5,3 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

2010 azonos időszakához képest az ipari termelés 2011 első két hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (18,6 százalék), a legkisebb a Dél-Alföldön (4,8 százalék) figyelhető meg - közölte a KSH.

Privátbankár