Cséfalvay Zoltán szerint a 2011. évi költségvetés Magyarország megújulásának költségvetése, az ország stabilitását szolgálja
A 2011. évi költségvetés világos értékrendet követ, a nemzeti ügyek megvalósítását helyezi előtérbe - tette hozzá. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a büdzsé az adócsökkentéssel egyértelművé teszi, hogy az érvényesülés alapja a tisztességes munka, a vállalkozás. Mint mondta, az adórendszer megerősíti a családokat.
Kitért arra is, hogy a rendőrség, a katasztrófavédelem és az ügyészség forrásainak megemelésével a költségvetés garanciát teremt arra, hogy az egyén, a család és a nemzet boldogulását ne akadályozza a rend hiánya.
Cséfalvay Zoltán közölt: a büdzsé javítja az otthonteremtés feltételeit és a sport és egészségügy támogatásával hozzájárul az egészségi állapot javulásához. Szerinte a válság és az előző évek rossz kormányzása legyengítették az országot, most rendezni kell a dolgokat. Közölte: az út a 2011. évi költségvetés megalkotásával nem ér véget, a következő években reformok sorára van szükség az államháztartásban.
Közölte: nyolc év után ismét olyan költségvetése lehet az országnak, amely valós számokra, mindenki által támogatott értékekre épül, és amely úgy teremt stabilitást az államháztartásban, hogy közben a gazdasági növekedés feltételeit is megteremti.
Felhívta a figyelmet, hogy a 2011. évi költségvetés már nemcsak az egyensúly megteremtésének költségvetése, hanem növekedés elindításának büdzséje is. Hozzátette: csak a versenyképesség javításával és a gazdasági növekedés erősítésével lehet tartósan stabilizálni az államháztartás helyzetét.
A büdzsé részleteiről szólva beszélt még arról is, hogy jövőre a közszféra átalakításával egy kisebb, hatékonyabb állam létrehozása a cél, az államigazgatási intézményeknél 5, ezek háttérintézményeinél pedig 10 százalékos létszámcsökkentést vállal a költségvetés.
A közszférában a bérek 2011-ben nominális szinten maradna, ezzel párhuzamosan pedig 5 százalékkal csökkentik a dologi kiadásokat - mondta azzal, hogy nem lesz "fűnyíróelvű" leépítés, a leépítés nem érinti az egészségügyet és az oktatást.
Elmondta, hogy jövőre megkezdik az egészségügy átalakítását, a szükséges forrásokat a járulékok mellett 44 százalékban a központi büdzsé állja.
Orbán személyesen garantálja az átlépőknek az egyéni számlavezetést
A nyugdíjrendszerről szólva az államtitkár azt hangsúlyozta: azzal, hogy a parlament megnyitotta az utat az állami pillérbe való visszalépésre, visszaadták a döntési szabadságot a pénztártagoknak és lehetővé tették, hogy az állami nyugdíj zárttá váljon, bevételi és kiadási oldalai újra egyensúlyba legyenek.
Cséfalvay Zoltán közölte: a jövő évi büdzséhez 530 módosító és kapcsolódó módosító indítvány érkezett, ezek közül a kormány azokat támogatja, amelyek a törvényjavaslat összefüggéseit tisztázzák, és a benyújtás óta a gazdasági folyamatokban végbe ment változások hatásait vezetik át.
Ezek közül kiemelte, hogy a kormány támogatja az ügyészség forrásainak 988,8 millió forintos emelését; a bírósági eljárások gyorsítására szánt plusz 3 milliárd forintot; a katolikus egyház számára juttatandó 5,4 milliárd forintos járadék kiegészítést; a MÁV jövő évi vasúti hídrekonstrukcióra szánt plusz 5,2 milliárd forintot; a fővárosi Moszkva tér felújítására szánt 3 milliárd forintot; 1 milliárd forintot a főközlekedési utak fővárosi szakaszainak felújítására; 14,5 milliárd forintot a környezetvédelmi feladatokra; 3,4 milliárd forintot a turisztikai célelőirányzat emelésére; 5 milliárd forintot az önkormányzati fejezeti tartalék emelésére; 3,2 milliárd forintos pluszt pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség utánpótlás nevelésére, illetve a sportlétesítmények biztonságtechnikai fejlesztésére; 21,9 milliárd forintos pluszt pedig azoknak, akiket hátrányosan érintenek a jövő évi adó- és járulékváltozások.
MTI
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
