Korrupció: az új Btk-val bekeményít majd a kormány

Ezen túlmenően az idei költségvetésben többletpénzt adtak az ügyészségeknek és a bíróságoknak azért, hogy hatékonyabbak lehessenek a korrupció elleni fellépésben. Az ügyészségek most veszik fel azokat a specialistákat, akik kimondottan ezzel a területtel foglalkoznak, míg a bíróságoknak azért adtak több pénzt, hogy például a sokszereplős, bonyolult, nagy jelentőségű korrupciós ügyeket gyorsabban tudják elbírálni.

A miniszter elmondta, az új Büntető Törvénykönyvben szigorúbb lesz a korrupció ellenes szabályozás, nagyobbak lesznek a büntetési tételei, s már dolgoznak az új, átláthatóbb viszonyokat teremtő, várhatóan jövőre hatályba lépő közbeszerzési törvényen is.

A miniszter emlékeztetett rá, mivel a közvélemény-kutatók a korrupciót nem, csak a vele kapcsolatos érzetet tudják mérni, paradox helyzet alakul ki: minél több ügy kerül a felszínre egy országban, azt annál korruptabbnak tartják az emberek. A miniszter szerint a helyzeten leginkább szigorú szabályozással, átlátható intézményi működéssel és nemzetközi együttműködéssel lehet javítani.

Kifejtette, tárcájának csak közvetett eszközei vannak, mivel hosszú vita után az ügyészséget nem rendelik alá a kormánynak az új alkotmányban sem. Ez azonban nem változtat a kormány politikai-, gazdasági- és társadalmi korrupció-ellenes elkötelezettségén.

Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete a megelőzéssel kapcsolatban kifejtette, az amerikai cégeknek és vezetőiknek börtönbüntetés terhe mellett be kell tartaniuk a korrupcióellenes törvényt, ami eredetileg a politikai korrupció megakadályozására született a Watergate-ügy után.

Hozzátette, az etikus viselkedés kialakulásához idő kell, de az Egyesült Államokban ez az elmúlt 30 évben már megtörtént, s ma már úgy ülnek le a cégek tárgyalni az államigazgatás képviselőivel, hogy tudják, nincs korrupciós lehetőség.

Havas István, az AmCham Hungary elnöke a konferencián elmondta, egy 2009-es felmérés szerint a magyar munkavállalók kevesebb mint  40 százaléka véli úgy, hogy tiszta és átlátható a cégek működése, míg a nyugati országokban ez az arány 60 százalék. A magyarországi munkavállalók egyharmada azt is gondolja, hogy a vezetők általában nem etikusan járnak el, s kétharmada úgy véli, a korrupciós helyzet csak rosszabb lesz.

MTI