Közbeszerzés: véget vetnek a trükközéseknek

A kormány múlt héten szerdán döntött a közbeszerzési törvény átfogó módosításáról, amelynek révén, ha az Országgyűlés elfogadja, egyszerűbbé, olcsóbbá, gyorsabbá és átláthatóbbá válhat a közbeszerzési eljárás - mondta Draskovics Tibor igazságügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.

A közbeszerzés közpénzekkel való felelős, hatékony gazdálkodás egyik alapvető eszköze" - mondta a miniszter, hozzátéve: ha jól "csinálják", a közbeszerzés pozitívan hozzájárulhat a gazdaság versenyképességéhez.

Emlékeztetett rá: tízéves a közbeszerzési rendszer Magyarországon, a szereplőket pedig leginkább az aggasztja, hogy az eljárás - mind az előkészítés, mind a lebonyolítás - meglehetősen költséges és nagyon bonyolult, ebből pedig viták, szabályok megsértése következhet. A közbeszerzési rendszer emellett lassú, és kevésbé átlátható. A közbeszerzési törvény átfogó módosításától a miniszter azt várja, hogy hatékonyabban lehet majd a közpénzeket felhasználni.

A miniszter elmondta: olcsóbb lehet a rendszer azáltal, hogy a jövőben például csak a közbeszerzési eljárás nyertesének kellene beszereznie bizonyos igazolásokat, és azok közül is csak azokat, amelyeket az ajánlatkérő közhiteles elektronikus adatbázisból nem tud megszerezni. A javaslat szerint megszüntetnék a kötelező hirdetmény rendszerét is 2009. július 1-jétől.

A rendszer egyszerűsödik is, mert a javaslat szerint a jelenlegi három eljárásrend többféle eljárástípusa helyett a jövőben csak kétfajta lenne: az egyik a legmagasabb értékű beszerzéseket szabályozná és biztosítaná az EU-jognak való megfelelést, a másik a kisebb beszerzések esetében egyszerűbb, rugalmasabb, gyorsabb eljárást tenne lehetővé. A változtatás nyomán könnyebb lesz eligazodni a közbeszerzési szabályok között is és megszűnik az összevetési és értelmezési kényszer.

Az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a törvénytervezet szerint 2009. július 1-jétől a nagyértékű közbeszerzések, 2010. január 1-jétől pedig a kisebb értékű közbeszerzések esetében is kötelezővé tennék az elektronikus eljárást. Azzal, hogy gyorsabbá válik az értesítés, az egész folyamat érdemben rövidül, nagyértékű közbeszerzések esetében egy héttel, kisebb értékűeknél akár egy hónappal is - mondta.

Hozzátette: a jogorvoslati eljárásban az eljáró hatóságnak - a Közbeszerzési Döntőbizottságnak és a bíróságnak - feszes eljárási határidőket állapítanak meg.

Kiemelte: a jogellenesen megkötött szerződések esetében eddig nem volt reparálható a jogsértés, a törvénymódosítás azonban szerződéskötési moratóriumot írna elő és ha valaki jogorvoslati eljárást indít, a jogorvoslati eljárás végéig nem lehetne megkötni a közbeszerzési szerződést.

A közbeszerzés átláthatóságának javulását várja a miniszter attól a változtatástól, amely szerint minden ajánlatkérést internetes felületen kellene közzétenni, az ajánlatkérő honlapján, illetve ha ilyen nincs, a Közbeszerzések Tanácsa weboldalán. Az is a nyilvánosságot szolgálja, hogy a javaslat szerint a jövőben a kiíró és a nyertes közötti valamennyi szerződést 5 éven keresztül nyilvánosságra kell hozni. A teljesítés lezárultakor pedig egy átfogó jelentést kellene készíteni, az összes pótmunkával és ellenszolgáltatással.

A felek átláthatósági megállapodást is köthetnek majd egymással, ekkor egy független szakértő ellenőrizné az eljárás valamennyi mozzanatát, azonnal jelezné a jogsértéseket és nyilvános jelentést tenne közzé az eljárás egyes fázisairól.

Draskovics Tibor kiemelte: a változtatásnak az is célja, hogy valódi verseny legyen az ajánlattevők között, ezért ha csak egy ajánlat érkezik a felhívásra az első körben, akkor automatikusan érvénytelenné kell nyilvánítani az eljárást.

Ki akarják szűrni a személyre szabott felhívások mellett az irreálisan alacsony áron ajánlatot benyújtókat is. A javaslat szerint, ha valaki ilyen ajánlattal áll elő, akkor az ajánlatkérő magyarázatot kell, hogy kérjen, és ha az nem meggyőző, ki kell zárni az ajánlattevőt.

A miniszter elmondta: a változtatás nyomán nem lehetne felelőtlenül élni a jogorvoslat jogával, ugyanis a közbeszerzés értékéhez kapcsolnák a díjat, amit jogorvoslati eljárás indítása esetén be kell fizetni. Ez az összeg jelenleg 900 ezer forint. Draskovics Tibor elmondta: a törvénymódosítást 40 érintett szerv együttműködésében, egy évnyi előkészítés után készítették el.

Gyorsítót kapnak a projektek
Elcsípett paneltrükk: egymilliós közbeszerzési bírság

MTI