Közel 5 százalékos leépítés volt a közszférában

Az 5, vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–márciusban 1 millió 829 ezren dolgoztak, 2,8 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában dolgozók létszáma (712 ezer fő) 4,6 százalékkal lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás nélküli 681 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január–március havi adattal. A jóval kisebb súlyú nonprofit szférában az alkalmazottak létszáma 100 ezer fő volt.

Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010. január–márciusban.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 210 000 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 215 500, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 198 900 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,8 százalékkal nőttek, a költségvetés területén – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi kifizetése miatt – 8,9 százalékkal elmaradtak 2010 azonos időszakához képest.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (500 200 forint), ezt az információ és kommunikáció (404 700 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás követte (344 600 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 500 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (141 400 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január–márciusban a teljes munkaidősök mintegy 47 százaléka átlagosan 5200 forint juttatást kapott ezen a címen, amely a szféra bruttó keresetének csökkenését 1,1 százalékponttal mérsékelte.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első három hónapjában átlagosan 4,4 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 3,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,5 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 139 700 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 97 500, a szellemi foglalkozásúaké 182 200) forint volt, átlagosan 3,5 százalékkal magasabb az előző évinél. (A nettó keresetek számításáról lásd a Módszertant.)

A 222 200 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,9 százalékkal haladta meg az előző év január–márciusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,5 százalék volt - derül ki a KSH adataiból.

Privátbankár