Megérett a reformra a közpénzügyi rendszer a Magyar Közgazdasági Társaság szerint, amely ezúttal az államháztartásról, a közpénzügyekről és az adórendszer helyzetéről vitázott
Megérett a reformra a közpénzügyi rendszer: az államháztartási törvény túlszabályozott, a parlament elé vitt számtenger átláthatatlan, a döntések megalapozásához nem készülnek hatástanulmányok, az ellenőrzés csak a szabályszerűséget vizsgálja, teljesítménykontroll nincs - hangzott el kedden, a Magyar Közgazdasági Társaság vitáján, amelynek témája az államháztartás, a közpénzügyek és az adórendszer helyzete volt.
Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint erősebben érvényesíteni kellene a költségvetési korlátokat. Mint elmondta, pártolná az Egyesült Államok Kongresszusi Hivatalának magyarosítását, amely minden törvényjavaslat költségvetési hatását megvizsgálja. Az elsődleges egyenleg legyen pozitív, s ha az államadósság, államháztartási hiány fél százalékponttal elmozdul az elfogadotthoz képest, legyen pótköltségvetési kötelezettség.
Olyan szabályrendszerre van szükség, amiben a túlköltésnek következményei vannak - mondta. A költségvetésnek nem szervezetek, hanem programok között kellene allokálnia, s az átcsoportosítási lehetőséget korlátozni kellene. Középtávú költségvetési programra is szükség volna szerinte, amely meghatározná, hogy mennyit költünk a legfontosabb előirányzatokra, például nyugdíjra, gyógyszertámogatásra.
A közteherviselés szabályozása gyakran, hektikusan változik, Akar szerint aktuális az adórendszer egyszerűsítése, amihez a helyi adó reformján keresztül kellene hozzányúlni. A GKI vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy a 38 százalékos centralizáció európai összehasonlításban nem tragikus. Figyelembe kellene venni ugyanakkor, hogy az emberek szívesebben fizetnek helyi adót és tb járulékot, mint központi adót, ezért ebbe az irányba kellene elmozdulni. A szükségesnek ítélt változtatások között említette egyebek mellett a lineáris szja helyi adóvá tételét, a helyi adó csökkentése mellett az értékalapú ingatlanadózás és az ökoadók bevezetését.
Az Országgyűlés költségvetési bizottsága általános vitára alkalmasnak tartotta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2006. évi tevékenységéről szóló jelentést keddi ülésén. Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke a szervezet tavalyi tevékenységét ismertetve kiemelte az uniós források felhasználásának, a PPP projekteknek, illetve az államadósság alakulásának vizsgálatát. Általánosságban megemlítette, hogy kedvezően alakult javaslataik hasznosulása tavaly, mivel azok 89 százalékban megvalósultak. Továbbra is problematikusnak nevezte Kovács Árpád a közpénzügyek szabályozási hiányosságait, amelyeken az ÁSZ által kidolgozott közpénzügyi tézisek, illetve az ezek mentén megszülető szabályozás javíthat.
Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgató-helyettese szerint a közpénzügyek helyzete a magyar gazdaság fejlődésének kerékkötője lett. A jelenlegi közpénzügyi szabályrendszer elavult, nem segíti a tisztánlátást és a gazdasági szereplők gazdálkodását, az ÁSZ már többször kérte, hogy átfogó korszerűsítésre kerüljön sor - mondta. Úgy vélekedett, elvi alapokra kellene helyezni a közpénzügyi szabályozást is. Átláthatóságra, megfelelő információs rendszerre van szükség - hangsúlyozta. Ezt egy tréfával is illusztrálta. A vendég kérdésére, miért drágább három tükörtojás, mint három tojásból készült rántotta, a vendéglős válasza: mert az előbbit meg lehet számolni. Ez jellemző az egész államháztartási rendszerre, az egész önbecsapásra épül - tette hozzá.
A kormány átcsoportosítási lehetősége nagy, pótköltségvetés nélkül újraoszthatja a pénzeket. A költségvetési törvény a hosszú távú elkötelezettségekről nem ad számot, így három-négy évente kilukad a költségvetés, a választások után jelentős, korábban eltitkolt tételek jelennek meg. Ha a kiadási és a bevételi oldal is megfelelő szabályokkal van megalapozva, akkor érhető el hosszú távon fenntartható egyensúly - mondta. Pulay szerint olyan kötelezettségrendszerre van szükség, amely garantálja, hogy ne az utolsó pillanatban vegye észre a kormány, hogy rosszul áll a feltételek teljesítésében.
Nem elég makroszinten rendet teremteni, önkormányzati szinten és az elkülönült pénzalapok tekintetében is világos szabályokra van szükség. A személyes felelősségvállalás is kiszélesedik, ha előírják, hogy az országgyűlésnek minden kötelezettségvállalásról be kell számolni - mondta. Az intézmények gazdálkodásában is változások szükségesek. Betartható szabályokra és kontrolling rendszer bevezetésére van szükség. A közpénzügyek szabályozásának a politikai elfogadottság megteremtése, a rendszer stabilitása érdekében az Alkotmányban is meg kellene jelennie Pulay szerint. Az ÁSZ téziseit április 23-án tárgyalja az Országgyűlés.
László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG partnere szerint minden szabályozásnak akkor van értelme, ha hiteles és betartható. Úgy vélte, érdemes volna a költségvetési tervezés mellett megfontolni a kontrollmechanizmus megteremtését, ami a pártoktól független. Úgy vélekedett, abban, hogy mire költi az állam az adózók pénzét, még mindig fellelhető egyfajta transzparencia deficit, amiért az újságírók is felelősek, mert nem mennek utána az információknak. László szerint érdemes volna növelni a teljesítményhez kötött finanszírozás arányát. Az intézményi gazdálkodást célszerű volna az üzleti szférához közelíteni, és nagyobb szabadságot adni érdemi külső kontroll és felelősség mellett. Az ellenőrzés László Csaba szerint a szabályszerűségre koncentrál, ami könnyebb, mint a hatékonyság mérése, de az utóbbi irányba kell menni. A volt pénzügyminiszter szerint érdemes volna felülvizsgálni az ellenőrzési rendszert, bevezetni a független auditot, míg az ÁSZ a hatékonyságra koncentrálhatna.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Megérett a reformra a közpénzügyi rendszer a Magyar Közgazdasági Társaság szerint, amely ezúttal az államháztartásról, a közpénzügyekről és az adórendszer helyzetéről vitázott .jpg)
.jpg)
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
