Magán vagy állami? Sehogy sincs pénzünk nyugdíjra

Támogatja a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetését Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetem tanára. A felszámolás módját, az ezzel kapcsolatos, szerinte zavaros és össze-vissza kormányzati kommunikációt viszont kritizálta a szakember a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának adott hétfő esti interjújában. Ezzel együtt is azt tanácsolja a magánpénztári tagoknak, hogy lépjenek vissza az állami rendszerbe, mert nem az számít, hogy hol tároljuk a pénzt, hanem az, hogy van-e vagy nincs.

Hiba volt létrehozni a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert 1997-ben; kiváltképpen nálunk, hiszen a hazai tőke- és kötvénypiac viszonylag kis méretű, ezért a nyugdíjpénztárak nem tudják a hozzájuk befolyó összegeket hatékonyan kezelni – jelentett ki Róna Péter. A rendszer mostani, lényegében való megszüntetését mégis bírálja – annak módja miatt. "A megszüntetés módszere rendkívül zavaros és komoly kockázatokat rejt magában a zavarossága, elvarratlansága miatt" - hangzott az érvelés.

Rossz ötlet volt a kötelező magánpénztár

A jelenleg Oxfordban oktató közgazdász úgy látja: az Orbán-kormánynak abban igaza van, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer "nem volt jó ötlet". Abban viszont nincs igaza, hogy ezt a rendszert annak idején a Valutaalap vagy a Világbank erőltette volna Magyarországra. "Ez nem igaz; annak idején a Világbank is figyelmeztetett, hogy ez valószínűleg kockázatokkal jár és nem tanácsolja a nyugdíjpénztárak ilyen formájú bevezetését. Ennek ellenére annak idején a Horn-kormány ezt az utat választotta"- emlékezett vissza Róna Péter.

A közgazdász szakember szerint a kötelező pénztári rendszer megszüntetésére a mostaninál sokkal világosabb, letisztultabb és elvarrottabb elképzeléseket kellett volna előterjesztenie a kabinetnek. "Az ezzel kapcsolatos kormányzati kommunikáció például rendkívül zavaró hatással volt mind a magyar lakosság, mind a nemzetközi tőkepiac számára; ennek zavarnak komoly ára és következménye van. A helyzet a mai napig sem tisztult le" - hangzott el a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközlemény szerint a beszélgetésben.

Nem világos a kormányzat érvelése

Róna Péter több, szerinte máig nem tisztázott, ám fontosnak ítélt részletkérdést vetett fel. Egyfelől: a magánkasszákba eddig fizetett nyolc+két százalékos járulékösszegnek csupán a nyolc százalék részéről tudható, hogy hova kerül a jövőben; a két százaléknyi összeg sorsára még mindig nincs világos kormányzati válasz.

További kérdés: mire fordítja a kormányzat az állami rendszerbe visszaterelt nyolc százaléknyi járulékot? Pontosan milyen felhasználásban gondolkodik? "Az államadósság törlesztésére használni ezt az összeget – lehet, hogy elméletileg rendben van. Ám a részletek itt is ismeretlenek, és az ördög mindig a részletekben bújik meg" - érvelt a közgazdász.

Valószínűleg erre utalhatott Kósa Lajos fideszes politikus nyilatkozatában, mely szerint ellehetetlenült volna az ország, ha a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat nem viszik be a költségvetésbe és egy részét nem fordítják az államadósság csökkentésére – vetette közbe a Közbeszéd.

"A mondat első részével egyetértek, helyeslem a magánnyugdíjpénztárak államosítását. Nem helyeslem viszont azt a módszert, azt az utat, a zavaros össze-vissza beszédet, amit ennek kapcsán a kormányzat folytatott" – reagált Róna Péter.

Menjünk vissza az államiba

Összességében azt tanácsolnám, hogy a magánnyugdíjpénztárak tagjai menjenek az állami rendszerbe" – mondta el Róna Péter. Még akkor is ezt tanácsolja - tette hozzá -, ha egyet is ért azokkal az elemzésekkel, melyek szerint semmi garancia nincs arra, hogy húsz-harminc év múlva lesz pénze nyugdíjra a magyar államnak, s főleg olyan mértékű nyugdíjakra, amilyenekre most joggal számítunk.

Ebből a valóban létező bizonytalanságból ugyanis – érvelt Róna Péter – még nem következik az, hogy az emberek a magánpénztári rendszerben maradjanak.

A kérdés ugyanis nem az, hogy a pénzt, a nyugdíjjárulékokat az állami vagy a magánpénztárakban tartják-e. A gond az, hogy a jelenlegi felépítésében, szerkezetében a magyar gazdaság és társadalom egyszerűen nem képes kitermelni azt a vagyonmennyiséget, ami a méltányos nyugdíjazáshoz szükséges lenne; ezzel kapcsolatban valóban óriási probléma a hazai alulfoglalkoztatottság az Európai Unió más államaihoz képest – hangzott el a beszélgetésben.

Megértésbeli zavarok Magyarország és a Nyugat között

A szakember Oxfordban élve sokszor értetlenséggel találkozik Magyarországgal kapcsolatban. "Sajnálatosan egy régi probléma ismétlődik meg: mi alapjában véve nem értjük a Nyugatot és a Nyugat nem ért minket. Ez a jelentős, megértésbeli probléma időnként előtérbe kerül, és most ez a helyzet" - vélekedett Róna Péter. Elmondta: az általa ismert nyugati megfigyelők, bankok, alapok, kormányok, pártok, szociológusok és közgazdászok magyarázatot keresnek a magyar viselkedésre, nem tartják racionálisnak – tette hozzá. "Ami a legveszélyesebb ebben magyar szempontból, hogy mivel nem értik, mindezt nem is tartják kiszámíthatónak" - szögezte le Róna Péter a Közbeszéd stúdiójában.

Privátbankár