.jpg)
Amíg a KSH az államháztartás adatait szolgáltató pénzügyminisztériumi és államkincstári forrásokat használja, addig a jegybank elsősorban banki és értékpapírpiaci forrásokból dolgozik - jelezte Lehmann Anna. A KSH munkatársa hozzátette: az eltérő adatforrásokból adódó különbséget az Eurostat is tudomásul veszi.
A KSH tájékoztatój aszerint a kormányzati szektorban a bevételek a 2006. évi 9 százalékos növekedést meghaladva az előző évhez viszonyítva 11,8 százalékkal nőttek. A legnagyobb mértékű bevételnövekedés a jövedelemadók és a társadalombiztosítási hozzájárulások területén következett be. Az áfa-befizetések átlagos mértékben, 11,8 százalékkal emelkedtek. Az egyéb bevételek közé sorolt kormányzati szolgáltatásokból származó bevétel csökkent.
Cseh deficit: lehet ámulni és bámulni |
A költségvetés kiadásainak 2006. évi 12 százalékos emelkedése után a 2007. évi kiadásnövekedés lényegesen lassúbb, 3,1 százalékos volt. A kiadások közül a felhalmozási kiadások az előző évhez képest igen jelentős mértékben, mintegy 13 százalékkal csökkentek. A legnagyobb kiadásnövekedés, 10,5 százalék a kamatszolgálatban következett be.
A kormányzat dologi kiadásai és a munkavállalói jövedelmekre fordított kiadásai lényegében a 2006. évi szinten maradtak. A pénzbeli társadalmi juttatásokra fordított kiadások 8,5 százalékkal emelkedtek. A kiadások az év első felében alig változtak 2006 első félévéhez képest, a második félévben viszont már 6 százalékkal nőttek.
A kiadások struktúrája nagyobb változást mutat a bevételeknél, a pénzbeli juttatások és a kamatok részaránya növekedett, a felhalmozási kiadások aránya visszaesett 2007-ben.
A költségvetés hiánya 2007-ben a 2006. évi hiány 60 százalékát tette ki, 808 milliárd forinttal volt kevesebb, mint 2006-ban. A hiány csökkenése a kiadások 385 millárd forintosos növekedése és a bevételek 1.193 milliárd forintos emelkedése mellett következett be, azaz a bevételi oldal gyors növekedése játszott a hiány csökkenésében jelentősebb szerepet.
A KSH adatai szerint 2007. IV. negyedévben a kormányzati szektor hiánya 526,5 milliárd forint volt, ez a negyedéves GDP 8,1 százaléka. Az év utolsó negyedévére jellemző módon a kiadások növekedése az év egészénél nagyobb, 4,4 százalék volt. Az év egészénél gyorsabb, 11 százalékos volt a pénzbeli társadalmi juttatások növekedése a IV. negyedévben. Ezen belül a nyugdíjkiadások - a 13. havi nyugdíj második részének kifizetése következtében - 14,1 százalékkal nőttek. A munkavállalói jövedelmekre fordított kiadások az előző év azonos időszakához képest jelentősen, 6 százalékkal csökkentek, elsősorban a 13. havi bérek kifizetésének 2006. évitől eltérő ütemezése miatt.
A bevételek növekedése a IV. negyedévben lényegesen elmaradt az év egészére mért ütemtől: 6,7 százalék volt az előző év azonos időszakához képest. A jövedelemadók 4,4 százalékos és a társadalombiztosítási járulékok 6,8 százalékos emelkedése lényegesen kisebb mértékű volt, mint az év egészében; a bevételek közül azonban az áfabefizetések jelentősen, 17,1 százalékkal növekedtek a IV. negyedévben..
A KSH közölte, hogy a kormányzati szektor adóssága az Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2007 végén 16.735,5 milliárd forint volt, ez a GDP 66 százaléka.
Szlovákia: 2011-re nem lesz deficit
Visszaballag a balti tigris
Rekord hiány Amerikában
Magyar GDP: akárhonnan nézzük, ez sajnos tényleg annyi
Varsó 2012-re lövi az eurót
344 milliárdos hiányt vár a PM
"Eurót, minél gyorsabban!"
MTI