Magyarország széllel szemben: meddig tűr a piac?

"A piacok egyelőre a kedvező eshetőségre számítanak, de vajon még meddig?" - tette fel a kérdést a cikk írója.

A kockázatokra rátérve a WSJE azt írta, hogy a személyi jövedelemadó csökkentéséért a bankokra, távközlési vállalatokra, energiaszolgáltatókra és kereskedelmi láncokra kivetett válságadóval kell fizetni, "ami arra utal, hogy a megkönnyebbülés átmenetinek bizonyulhat", a válságadók pedig visszatarthatják a bankokat a hitelnyújtástól, és csökkenhetnek a külföldi beruházások.

A lap szerint visszaüthet az is, ha az állampolgárokat visszakényszerítik az állami nyugdíjrendszerbe: ez segíthet ugyan a bruttó hazai termék (GDP) 80 százalékát kitevő államadósság csökkentésében, ám ugyanakkor kiüti az államkötvények kulcsfontosságú vásárlóit is, ez pedig csökkenti a piaci likviditást, amellett, hogy az intézkedés az egész nyugdíjterhet visszarakja az állam vállára.

Az inflációval kapcsolatban a WSJE azt írta, hogy az már most is 4,2 százalékos, és fennáll a kockázata annak, hogy ha kormányzati részről beavatkoznak a központi bank inflációs célkitűzésébe - a 3 százalékosnál magasabb inflációs cél kitűzése érdekében -, akkor az alááshatja a központi bank inflációfékező szerepének hitelességét.

Az írás szerzője szerint az Orbán iránt tanúsított piaci türelem hamarosan próbatételnek néz elébe. Beszámolt azokról a vélekedésekről, miszerint a növekedés 2-3 százalékhoz lesz közelebb, és hogy tartós kiadáscsökkentő intézkedések hiányában a deficit újra növekedni fog, miután az idén 3,8 százalékra csökken.

Magyarország hitelbesorolása "nyomás alá" került, és jövőre 4 milliárd euró külföldi adósságot kell újrafinanszírozni - figyelmeztetett a The Wall Street Journal Europe hasábjain Richard Barley, azzal zárva írását, hogy a gazdaságpolitikai hagyományokkal szakító kísérlet akár hagyományos válsággal is végződhet.