Az NKH hétfői közlése szerint az elsőfokú határozat - amellyel elutasították a végleges típusengedély kiadását - helybenhagyását azzal indokolták, hogy "a jogszabálytól eltérő fékrendszer egyenértékű biztonsági szintjének igazolása és dokumentálása megfelelően nem történt meg".
A határozat ellen államigazgatási úton további fellebbezésnek nincs helye, a döntés felülvizsgálatát a bíróságnál lehet kezdeményezni.
Ezzel az NKH a hazai jogszabályok alóli mentesség megadását is megtagadta. Az Alstom ugyanis azt kérte, hogy derogációt kapjon a Metropolis szerelvények fékrendszerére, mivel az eltér a magyar szabályok által előírttól. Az Alstom szerződésben vállalta, hogy olyan szerelvényt gyárt, amely megfelel a magyar vasúti szabályzatnak.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság július 30-án közölte, hogy nem adta meg a 2-es vonal szerelvényeire a végleges típusengedélyt a francia Alstomnak, a többi között a fékrendszer problémái miatt. Később kiderült, hogy nemcsak a fékekkel, hanem a járművet irányító szoftverrel is több probléma volt.
Az Alstommal 2006. május 30-án kötöttek szerződést a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek gyártására és leszállítására. E szerint az Alstom 22 szerelvényt gyártott volna a 2-es metróra 150 millió euróért és 15+7 automata szerelvényt a négyes vonalra 114 millió euróért.
A Fővárosi Önkormányzat június 3-i döntésének értelmében a BKV vezérigazgatójának meg kell szüntetnie az Alstom konzorciummal kötött szerződést, ha a gyártó július végéig nem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt a 2-es vonalra szánt szerelvényekre. Erre azonban a mai napig nem került sor.
A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot, miközben az Alstom csak tízszázalékos kötbérköveteléssel élhet. Az Alstom pedig - a végleges típusengedély nélkül, saját felelősségére - legyártotta a 2-es metró vonalára mind a 22 szerelvényt.
Ha a Fővárosi Önkormányzat felbontja a szerződést, új közbeszerzési eljárást írhatnak ki a 2-es és 4-es metró szerelvényeire. Ez veszélyeztetheti a 4-es metró szerelvényeinek legyártását is. A 4-es metró automata Metropolis kocsijai ugyanis csak akkor kaphatnak típusengedélyt, ha a 2-es vonal járművei ezt már megkapták. A BKV vizsgálata megállapította, hogy ha az M4 járműszerződéseket a BKV felmondja, és az új járműszerelvényeket nem sikerül az uniós támogatási szerződésben kikötött határidőig beszerezni, a járművekre nem lehet az uniós forrásokat felhasználni, tehát annak költségeit teljes egészében a fővárosnak és a magyar államnak együttesen kellene viselnie.
Az Alstom által 2009 áprilisában megkezdett típusvizsgálati tesztek során számos műszaki probléma felszínre került, ilyen volt többek között az áramszedő vagy a homlokfali menekítőajtó és a fékek műszaki hibája is.
A BKV által a fővárosi városüzemeltetési és környezetgazdálkodási bizottság június 23-i kérdéseire adott válaszokból kiderült az is, hogy a francia próbák végeztével a kerékpárokon jelentős mértékű, egyoldali kerékkopás volt tapasztalható - az Alstom indoklása szerint a próbapálya vonalvezetése és a próba körülményei miatt.
MTI