.jpg)
Eszerint január első és harmadik hétvégéje között nem történt jelentős változás a díjak eltörlését támogatók arányában: mindhárom kérdésben közel kétharmados fölényben vannak az igenek. A nemmel szavazni szándékozók aránya jócskán elmarad ettől, ám két hét alatt számottevő mértékben növekedett - főleg a felsőoktatási tandíj és a vizitdíj kérdésében.
A tandíj ügyében január első hetében 10 százalék szavazott volna nemmel, január harmadik hetében pedig már 15 százalék. A vizitdíj ügyében nemmel szavazók aránya 9-ről 13 százalékra nőtt három hét alatt.
A Medián közleményében azt írja: ezzel együtt sem tűnik kétségesnek, hogy a nemeknél” sokkal több igen” szavazat várható a referendumon, a kérdés elsősorban az, hogy az utóbbiak elegen is lesznek-e, vagyis hogy meglesz-e a három kérdésben az eredményességhez szükséges bő 2 millió igen szavazat.
A szavazási szándék januárban nem nagyon változott, viszont az igeneket” támogatók körében jóval magasabb (60 százalék körüli) a részvételüket biztosra mondók aránya, ám az elmúlt hetekben a nem” táborába tartozók is éledezni kezdtek, és két hét alatt jelentős mértékben erősödött az aktivitási szándékuk - írták.
Hozzátették: a tandíj esetében 32-ről 37, a vizitdíjéban 41-ről 44, a napidíj ügyében pedig 37-ről 46 százalékra nőtt a biztos” szavazók aránya. Így január közepén egyszerre mindhárom kérdésben a szavazókorú népesség 40 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmenne, és igennel szavazna a népszavazáson, és 5-6 százalék volt azoknak az aránya, akik elmennének, és a nem mellett húznák be az ikszet.
A közlemény-kutató cég megjegyezte: az kérdés, hogy végül hányan fognak elmenni, hiszen a választás előtt rendre többen mondják magukat biztos szavazónak, mint ahányan végül tényleg leadják a voksukat. Mint írták, a 2004 decemberi népszavazás előtt egy hónappal például 42 százalék nyilatkozott így, a tényleges részvétel viszont ettől öt százalékkal elmaradt. A szavazók mozgósíthatóságát az is befolyásolhatja, hogy szerintük mi a referendum igazi tétje.
Ezzel kapcsolatban a Medián felmérése szerint jelentős fordulat történt a közhangulatban: január elején még többségben voltak, akik szerint egy sikeres népszavazás után a kormánynak le kell mondania - 47 százalék gondolta így -, két héttel később viszont már ennek az ellenkezőjét gondolták többen (48 százalék).
"Ez a hangulatváltozás egyrészt megkönnyítheti azoknak a kormánypárti szavazóknak a dolgát, akik marasztalnák a kormányt, de szívesen leszavaznák a díjakat. Ezek aránya éppenséggel nem jelentéktelen: az MSZP- szavazók 15 százaléka állítja, hogy biztosan elmenne, és igennel szavazna a kérdésekre (a nemmel szavazó biztos” résztvevők aránya ennél kisebb, 12 százalék). A kormányváltó hangulat elillanása viszont csökkentheti az ellenzéki szavazók lelkesedését a népszavazás iránt" - írták.
A felméréseket a Medián-Omnibusz keretében január 4-e és 8-a, 11-e és 15-e, valamint 18-a és 22-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország csaknem 100 településén, összesen 3.600 felnőtt megkérdezésével. Az adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ą2-5 százalék.
Fidesz: Nem akarunk lakbér-áfát!
Tb-törvény: négy órában oszthatják egymást
FAZ: Forró a talaj Gyurcsány alatt
Tandíj nélkül nincs színvonal? (hanganyag)
Gyurcsány elégedett (hanganyag)
MTI