Magyarország volt első uniós biztosa ugyanakkor rámutatott: Magyarországról nagyon sokan megtalálták már helyüket az Európai Unióban. A magyar európai parlamenti képviselőknek kifejezetten jó a teljesítményük. A kormányzati képviselet nagyon jól működik szakértői szinten, de egyre feljebb haladva a politikusok Balázs Péter szerint kevesebb dicséretet érdemelnek. A minisztereknek nehezebb dolguk van - tette hozzá, de például Gráf József földművelésügyi miniszter nagyon jól teljesít. Több ügyben vannak Magyarországnak szövetségesei, de a szövetségeskeresésben a magyar diplomácia kapacitása véges, az energiákat ugyanis lekötik a belpolitikai viták - emelte ki Balázs Péter.
Arató Krisztina is úgy vélte, hogy Magyarország egyelőre kevésbé politizál önállóan: inkább a magyar szavazatokra számítanak más tagállamok, ahelyett, hogy Magyarország gyűjtene maga köré szövetségeseket. Ez nemcsak az ország méreteitől függ, hanem a tapasztalattól is. A helyzet a 2011-es elnökséggel talán megváltozhat, akkor ugyanis nagyobb figyelem irányul majd az országra - tette hozzá.
A szakértő szerint Magyarország összességében jó úton van afelé, hogy megtalálja a helyét a közösségben. A magyar belpolitikában azonban szinte egyáltalán nem jelenik meg, hogy a politikai erők milyen Európát képzelnek el, de azt sem lehet tudni, hogy egy-egy konkrét szakpolitikai kérdésben milyen álláspontot képviselnek a pártok - fűzte hozzá.
A két elemző egyetértett abban, hogy a brüsszeli döntéshozatal még mindig távolinak tűnik a magyar választópolgároknak.
Balázs Péter szerint az emberek azért érzik távolinak maguktól Brüsszelt, mert az valóban távoli: olyan kormányzati szintről van szó, amely egy fokkal messzebb van a nemzeti szinttől. Bármit is teszünk, ez mindig is messzebb lesz, de lehet javítgatni rajta - vélte. Az unió sok olyan kérdéssel foglalkozik, amely érdekli és érinti az állampolgárokat. Így például a génkezelt kukorica, a belbiztonság vagy a klímaváltozás. Az embereket ugyanakkor nem egy-egy konkrét téma érdekli, hanem az, hogy az unió tesz-e valamit a feladatok megoldásáért. Az uniónak tehát bizonyítania is kell, nemcsak "sziporkáznia". A lisszaboni szerződéssel több arca lesz az Európai Uniónak, például az elnökkel és a külügyi képviselővel. Ez már önmagában segíthet, hogy közelebb kerüljön Brüsszel az állampolgárokhoz - mondta Balázs Péter.
Arató Krisztina ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a lisszaboni szerződés a polgárközeliség megteremtésében visszalépést jelent az eredetileg tervezett alkotmányhoz képest, hiányoznak belőle az érzelmekre ható elemek.
Rámutatott: érezhető olyan törekvés az Európai Unióban, hogy a polgárok lássák, mi az unió gyakorlati haszna. A roamingtarifák letörése például tipikusan olyan uniós intézkedés volt, amely minden állampolgárt érdekelt és érintett. A brüsszeli törekvés egy adott témában sikeres lehet, de kérdés, hogy a közösség általános értékelése is javul-e ezektől az intézkedésektől - fűzte ugyanakkor hozzá.
Az, hogy Brüsszel közelebb kerüljön az állampolgárokhoz, nem az intézkedésektől függ, hanem strukturális kérdés. Ugyanis addig, amíg nem nyilvánvaló mindenki számára, hogyan működik a közösségi döntéshozatal, addig felületi kezelések a kommunikációs elemek. Ráadásul a rendszerváltás után, egészen a csatlakozásig Magyarországon az állampolgárok és a döntéshozók is a "mi-ők" keretrendszerben gondolkodtak az Európai Unióról. 2004 után azonban megszűnt az "ők" és csak "mi" lettünk. Ez komoly lelki átállás is, időt vesz igénybe ennek a közösségérzetnek a kialakulása - hangsúlyozta Arató Krisztina.
Messze vagyunk az eurótól, mint Makó Jeruzsálemtől
Zöldet kapott a szlovák euró - máris aggódnak
21 milliárdot kapunk Svájctól
Lehetne jobb is az uniós pénzek felhasználása
MTI
Szakértők szerint van még mit tanulnia Magyarországnak az Európai Unióban, főként az uniós érdekérvényesítésben. Az állampolgárok még mindig távolinak érzik a brüsszeli döntéshozatalt.
Lakóházat ért dróntalálat a moszkvai régióban.

