Az irodaépületben a befektetőnek fizetett bérleti díj fejében a városi önkormányzat és a baranyai kormányhivatal egyes szervezeti egységeinek az irodái kapnának helyet. Az irodaépület harminc év múlva az önkormányzat tulajdonába kerülne, a szolgáltatóház a vállalkozóé maradna. A bontási munkák még az idén megkezdődnének, a teljes kivitelezés két évig tartana.
Az ellenzéki szocialisták nem támogatták a javaslatot. Véleményük szerint egy olyan költséges, ppp-jellegű konstrukcióról van szó, amelyet a jelenlegi kormányzat sem preferál, ráadásul az irodák bérlésére nincs írásbeli kormányzati garancia. Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere az MTI-nek azt mondta: a csütörtöki az első döntés az elképzelés megvalósítására. A részletek még kidolgozására várnak, hiszen a projektnek még nincs költségvetése, nincsenek kiviteli tervei, de ahogy az előkészítés halad, minden nyitott kérdésre választ tudnak adni.
A politikus úgy vélte, a jelenlegi egy jó konstrukciónak tűnik a magasház-probléma megoldására, már csak azért is, mert a hivatalok költözésével felszabaduló ingatlanok hasznosításából befolyó bevételből fedezhetők az új, modern, az energia szempontjából hatékonyan üzemeltethető irodaépület bérleti díjai.
A Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült 80 méter magas, 25 emeletes "magasházat" 1989-ben életveszélyessé nyilvánították és kiürítették. Szakértők úgy ítélték meg, hogy a jugoszláv technológiával készült, úgynevezett IMS épületszerkezet összetartó acélkötelei a hézagok kitöltésére használt pasztától egyes helyeken erős korróziónak indultak. Amikor a feszítőhuzalok keresztmetszete a felére csökkent, az épület elveszítette statikai biztonságát.
Azután, hogy a város 360 millió forintos hozzájárulásával 2003 őszére elvégezték a statikai megerősítést, az önkormányzat többször is értékesítette az épületet, de azt a mai napig sem sikerült hasznosítani. A legutóbb azt a spanyol Milton csoportnak adták el 410 millió forint plusz áfáért, egy ingatlancsomag részeként.
MTI