Meglepetés: többen kapnak reálhozamot!

A Stabilitás Pénztárszövetség előzetes becslése korábban azzal számolt, hogy a 3,1 millió tag 25 százaléka, mintegy 750 ezer ember nem számíthat reálhozamra. A végleges kormányzati adatok szerint ez a szám 569 818 fő lett. Negatív reálhozamokkal így a Stabilitás számításai szerint magán-nyugdíjpénztári tagok kevesebb, mint 20 százalékának (18,9 százalékának) kell számolnia, ez a legnagyobb számban a 2006.,2007., és 2008. évben belépő tagokat érinti.

A reálhozamokkal kapcsolatban Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség alelnöke kiemelte: a magánpénztári rendszerrel minden tag jól járt, hiszen e rendszer nélkül most senki nem számíthatna semmilyen reálhozamra, lévén, az állami rendszer csak a nyugdíjak reálértékének megőrzését biztosítja.  Nem véletlen, hogy 1998-ban közel 2 millióan önként választották a belépést a magánpénztárakba.  

Nem lehet pusztán a számokat nézni

Az alelnök rámutatott: a pénztári átlagos reálteljesítmények csak hosszú időtávon (15-20 év) értelmezhetőek, a pénztárak indulása óta viszont alig 13 év telt el. Ennek ellenére a lehetséges időintervallumok többségében az egyedi pénztári portfóliók pozitív reálhozamot értek el. A 2008. évi világgazdasági válság és a törvény által 2009. január 1-jétől kötelezően előírt választható portfóliós rendszerre történő áttérés együttesen azonban azt is eredményezte, hogy a magasabb kockázatvállalással jellemzett portfóliók (Kiegyensúlyozott, Növekedési) esetében, és a 2006. évtől kezdődő pénztártagság esetében (tehát azoknál a pénztártagoknál, akik ettől az időponttól léptek be a pénztárukba) a reálteljesítmények a 2006-2010 évek közötti 5 éves időszakokban negatívak is lehettek.

Selmeczi: magánnyugdíjpénztárak nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket Selmeczi Gabriella összegezte a Nyugdíjreform és Államadósság-csökkentő Alaptól érkezett előzetes adatokat a magánnyugdíjpénztárak reálhozam kifizetéseiről. A nyugdíjvédelmi megbízott elmondta: beigazolódott, hogy szükséges és helyes döntést hozott a kormány, amikor elindította nyugdíjvédelmi programot.   Az előzetes adatokból ugyanis kiderül, hogy több mint félmillió ember egyetlen forint reálhozamot sem fog kapni, köszönhetően a pénztárak gazdálkodásának. A nyugdíjvédelmi program azonban biztonságba helyezte az ő befizetéseiket is, hiszen a Kormány garanciát vállalt arra, hogy nagyobb kár ennél nem érheti őket.

 Az alelnök közölte azt is: a reálhozam, azaz a hozamgarantált tőke feletti összeg minden pénztártag esetében más és más, mivel azt sok tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak: a tagsági jogviszony kezdete, a befizetett tagdíj nagysága, a tagdíjbefizetés rendszeressége (cash-flow hatás), a pénztár és portfólióváltás(ok) időpontja (az eltérő befektetési politikák, így hozamok miatt), az adott pénztári portfóliók teljesítménye, hozama az elszámolás fordulónapjáig, az infláció időbeli alakulása (a befizetések eltérő alakulása miatt az infláció hatása is más és más lesz).

A szövetség alelnöke rámutatott: a magánpénztárak mindenkor a szigorú állami előírásoknak megfelelően fektették be a tagdíjakat. A választott vagyon- és letétkezelők munkáját szintén szigorú előírások szabályozzák. 

Privátbankár - Zsiborás Gergő